Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-251
251. szám. 418 Ez a helyzet, még el is tekintve a költségvetési jog alkotmányos szempontjaitól, tehát pusztán pénzügyi és gazdasági látószögből nézve is, aggályos. Ha el is kell ugyanis ismerni, hogy lehetnek körülmények, amelyek közt a rendes mértéket némileg meghaladó bevételi többlet nem tekinthető a közgazdaság szempontjából hátrányosnak, mégis egész általánosságban a pénzügyi bizottságnak az a véleménye, hogy a bevételi többletnek ily nagy mértéke önmagában véve is oly jelenség, amely mellett megjegyzés nélkül elhaladni nem volna helyes. Az állami gazdálkodásnak kiinduló pontját a kiadások alkotják és e kiadások mértékéhez kell igazodni annak az igénybevételnek, amelyet az állam közszolgáltatások alakjában polgáraira ró, mert hiszen ez az igénybevétel elvileg csak azt célozhatja, hogy a szükségesnek ítélt kiadások fedezetet nyerjenek. Más szóval : az államgazdálkodásnak nem célja tőkéknek a gyűjtése, hanem a folyó szükségleteknek — bárha megfelelő bőségé tartalékokkal és óvatossággal váló —kielégítése. Ámde a jogosult állami szükségletek mértékét a költségvetési törvény és az ezt kiegészítő törvények állapítják meg. Ha tehát a bevételek lényegesen túlterjednek az így megállapított mértéken, akkor arra kell következtetni, hogy az állampolgároknak közszolgáltatások címén történő igénybevétele a szükséges mértéket meghaladja. Fokozott megfontolást igényel azonban az ilyen helyzet oly országban, ahol — mint kétségtelenül hazánkban — a magángazdaság tőkehiányban szenved és ahol a tőkegyűjtés folyamata kielégítőnek nem mondható. Bizonyos fokig támogatja ezt a rdegállapítást a zárszámadásokból kimutatható az a körülmény is, hogy éppen a teherbíróképesség megítélése szempontjából legfontosabb közszolgáltatások terén a pénzügyi adminisztráció igen jelentékeny és növekvő irányzatot mutató behajtási hátralékokkal dolgozik. A helyzetet ebben a vonatkozásban az alábbi táblázat világítja meg : 1 ) Hátralék az 1924/25. év : Hátralék az 1925/26. év Hátralék az 1926/27. év elején végén elején végén elején végén ezer P ezer P ezer P Egyenes adók . . Forgalmi adók és illetékek .... 18.880 9.103 108.812 50.001 74.810 46.626 85.760 67.125 77.985 60.616 84.665 74.733 Minthogy az adóbehajtás szigorúsága időnként felújuló általános panasz tárgya, még akkor is, ha e panaszokat az esetek egy részében túlzottaknak tartanok, nem valószínű, hogy a fent kimutatott hátralékok oka nagy általánosságban az adóigazgatás túllanyha voltában vagy túlterheltségében lenne keresendő ; a hátralékok jelentékeny mértékéből tehát ellenkezőleg inkább arra a következtetésre keli jutni, hogy az előírt közszolgáltatások fokozódó mértékben meghaladják az adóalanyok teherbíróképességét. Hozzájárul mindehhez az a tapasztalati tény, hogy a folyó szükségletet nagy mértékben meghaladóan rendelkezésre álló pénzkészlet, úgy magánvállala1 ) A táblázat szerint valamely költségvetési év végére és a reákövetkező év elejére —- tehát egymást közvetlenül követő két napra — kimutatott hátralékok ' közti eltérés oka, hogy az év elejére kimutatott összegnél már figyelembe vannak véve az előírás helyesbítése, behajthatatlanság stb. folytán tett korrektúrák. . . -.
