Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-251
406 251. szám. kell venni, hogy az állami pénzkezelésnek a postatakarékpénztár útján való lebonyolítása következtében a kiadások legnagyobbrészt még az előírás évében lerovásra kerülnek, a bevételeknél ellenben az előírás jelentékeny része hátralékban marad. Ezt a bevételi hátralékot, mely az állami zárszámadás állandó tényezője, mint a legfőbb állami számszék jelentésében kiemeli, az eredmények megítélésénél nem lehet teljes egészében számításba venni, mert annak egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő elteltével kerül lerovásra, más része pedig különböző okok (elemi csapások stb*) miatt be sem hajtható, avagy a jogorvoslati eljárások során bizonyul törlendőnek. Az államháztartás gyakorlati szempontjait véve tehát tekintetbe, az eredmények helyes megítélése érdekében a lerovási eredményeket is össze-kell hasonlítani a költségvetés adataival. Ez az összehasonlítás a következő eredményeket mutatja : Az állami közigazgatás fölöslegét a költségvetési törvény ......... : 623.536 P-ben állapította meg. Ezzel szemben a zárszámadás szerint a valódi kezelés lerovási adatait véve számításba, a bevétel igen tetemesen meghaladta a kiadást, mégpedig .• 148,287.927 P 28 f Az állami üzemeknél a költségvetési törvény a kiadásokra és bevételekre azonos összeget irányzott elő, így az állami üzemeknél csupán az előző évről áthozott hitel 658.853 „ 51 „ jelentkezik hiányként. Ezzel szemben a zárszámadás szerint, a valódi kezelés i lerovási adatait véve számításba, a fölösleg . . . 2,812.439 „ 75 „ Egybevonva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, együttvéve 623.536 ,, — „ költségvetési fölösleg mutatkozik ugyan, de a . . . 658.853 „ 51 „ áthozott hitelt számbavéve, a hiány 35.317 P 51 f, amivel szemben az állami zárszámadásban, a valódi kezelés lerovási adatait véve számításba, a bevétel a kiadásnál több volt 151,100.367 „ 0.3 „ A fentebb kimutatott előírási és lerovási adatokban a külön törvényes felhatalmazások alapján foganatosított kiadások és bevételek eredményei is benfoglaltatnak. 2. Ugy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E címen elszámoltatott a kiadásoknál 74*329 millió P, amelyből a rendes kezelésre 1*154 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 64*164 millió Pés a beruházásokra 9*011 millió P esik; az előirányzat nélküli rendes bevételek 1*106 millió P-t, az előirányzat nélküli rendkívüli bevételek pedig 65*514 millió P-t, együttvéve tehát 66*620 millió P-t tettek. A 65*514 millió P előirányzat nélküli rendkívüli bevételből 57*426 millió P az állami közigazgatásra, 8*088 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás előirányzat nélküli rendkívüli bevételei a következőképen alakulnak : pénzverésibevétel 42*747 millió P, a városoknak és községeknek adott állami előlegek visszatérítéséből befolyt 2*295 millió P, az Osztrák Magyar Bank és az Állami Jegyintézet felszámolási tömegéből 8.881 millió P, a Magyar Nemzeti Bank üzleti
