Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-184
184. szám. 63 dezése úgy szociális, mint közgazdasági szempontokból ezidőszerint a legnagyobb jelentőségű földbirtokpolitikai feladat s e nélkül a föld birtokreform által elért eredmények állandósága sem biztosítható. Ezzel kapcsolatban bizonyára elég a következő körülményekre rámutatni: Szociális szempontból legelsősorban a földhözjuttatottak százezreinek érdeke, hogy az általuk fizetendő megváltási ár olyan alapon állapíttassék meg, amely általános felfogás szerint a lehető legméltányosabb, t. i. a vagyonváltságföldek módj ara, a kataszteri tiszta jövedelem alapján De nem kevésbé életbevágó érdekük a földhözjuttatottaknak az is, hogy a megváltási árat olyan mérvű részletekkel törleszthessék, ami általában igen szerény teljesítőképességüket túl nem haladja. Ezeket az elveket tartja szem előtt a javaslat, amikor olyan pénzügyi megoldást tesz lehetővé, hogy az érdekelt kis exisztenciák — a pézügyi lebonyolítás keretében részükre 100%-ig nyújtandó kölcsön, illetve hitelezés alapján — a megváltott földek árát ötven éven át óvenkint a mai viszonyokhoz mérten minimális alapon számított földérték 5%-ával törleszthetik s nem szenvedhet kétséget, hogy a javaslat ilyen módon a földhözjuttatott kisembereket a leghathatósabb és a lehető legnagyobb mérvű támogatásban kívánja részesíteni. Ugyancsak szociális szempontból különös érdekkel bír továbbá az is, hogy az akciónak a földbirtokos és a kis földmíves elemek békés társadalmi együttműködését előmozdítani ós biztosítani kívánó célzataival nem egyeztethető össze az a helyzet, hogy a megváltást szenvedett birtokosok, mint hitelezők, a földhözjuttatottakkal, mint adósokkal évek hosszú során át közvetlenül szemben álljanak, egymással pereskedjenek, a birtokos követelését a földhözjuttatottaktól végrehajtás útján szedje be stb. Végül — eltekintve itt annak az egészen nyilvánvaló ténynek a megállapításától, hogy a megváltást szenvedő földtulajdonosok joggal igényelhetik, hogy törvényileg biztosított kártalanításuk ne csupán évtizedes időtartam alatt bizonytalanul és nehezen érvényesíthető követeléseik bírói meg* ítélésével, hanem a tőlük igénybevett földek értékének mielőbbi tényleges kiegyenlítésével vitessék keresztül, — általános közgazdasági szempontból is kétségkívül a legsúlyosabb érdekek fűződnek ahhoz, hogy a szóbanforgó kártalanításnak az országos igénybevételt számítva, óriási mérvű tőkeösszege a nemzeti termeléstől huzamosabb időre el ne vonassék és esetenként az évtizedes, sőt több évtizedes részlettörlesztések révén szét ne forgácsoltassék. Minthogy a fentebb előadottak szerint a földbirtokreform pénzügyi megoldására az eddigi, röviden érintő tör vény szabály ok kielégítő alapot nem nyújtanak, elsősorban és különösen ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a földreform kérdése újólag törvényhozási rendezés alá kerüljön. Ehhez képest a törvényjavaslat megfelelő részletes rendelkezéseket tartalmaz elsősorban a pénzügyi megoldás előkészítésére és megalapozására. Ezek a rendelkezések arra irányulnak, hogy a megváltott területekért járó ellenérték mérve a vagyonváltságföldekre irányadó s a gyakorlati tapasztalatok szerint általában bevált mérték szerint, egységes alapon, hivatalból, s egyöntetű eljárás alkalmazásával lehetőség szerint a legrövidebb időtartam alatt megállapíttassék. Ennek folytán az egységesármegállapítás alapjául a javaslat a kataszteri tiszta jövedelmet teszi meg. Ekként a javaslat a megváltott területeknek egységes alapon s az eddiginél feltétlenül sokkal egyszerűbben s rövidebb időn belül keresztülvihető egyöntetű ármegállapításával — amit a vagyon váltságföldekből részesült és a megváltás alapján földhöz juttatott kisemberek azonos mérvű megtérheltetése szempontjából
