Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-234
234. szám. * 595 szempontjából kevésbbé veszélyes ragadós betegségek, névszerint a takony kór, lépfene, sercegő üszök, vadjárvány, rühkór, úgyszintén az egypatásokon vagy szarvasmarhán ivarszervi hólyagos kiütés, veszettség, sertésorbánc, baromfikolera és gümökór esetében tilalmak nem alkalmazhatók. A veszélyesnek elismert és fentebb már megnevezett öt betegség okából represszív vagy' preventív tilalom alá helyezhető területi egységek gyanánt megvannak határozva az egyes vármegyék. A betegség veszélyének tartama ezen veszélyesnek elismert és a 2. cikk 3. bekezdésében a), b) és c) alatt felsorolt betegségekre nézve — a keleti marhavész kivételével — az említett 2. cikk 3. bekezdésében a), b) és c) alatt előírt határidőkre lett korlátozva és ez a határidő a betegség hivatalos megszűntté nyilvánításának napjától számítandó. A tilalmi jog gyakorlására vonatkozik a záró jegyzőkönyv 7. pontja is, mely biztosítja azt, hogy — a keleti marhavésztől ebben az esetben is eltekintve — tilalmak csak akkor fognak kiadatni, ha a tilalom a belföldi állatállomány megvédése érdekében feltétlenül szükséges. Megemlítendő még, hogj^ baromfipestis esetén a tilalom tartamának ideje 14 napra korlátoztatott. Ragadós betegségek állásáról közzéteendő kimutatásokról szóló határozmány a ragadós betegségek elleni kellő védekezés érdekében kiegészítetett azzal, hogy nemcsak keleti marhavész vagy ragadós tüdőlob fellépése esetén, hanem akkor is táviratilag értesítendő a másik fél, ha a ragadós száj- és körömfájás nagy terjeszkedési hajlammal és rosszindulatú alakban fokozódott elhullásokkal jelentkezik. Az egyezmény kezelésére nézve a szerződő felek között netán felmerülő nézeteltérés esetére gondoskodva van arrról, hogy a felek bármelyike egy vegyes bizottság vélemény nyilvánítását vehesse igénybe. Ezen bizottság megalakulásának módja az új egyezményben is részletesen meg van állapítva. Az egyezményhez tartozó külön záró jegyzőkönyvben a következő kiegészítő megállapodások foglaltatnak : Állatok és állati nyerstermények a szerződő felek egyikének területéről a másik fél területére az előírt igazolások mellett külön engedély nélkül szállíthatók. Ennek a határozmánynak a záró jegyzőkönyvbe való felvétele azért volt szükséges, mert gyakran előfordult, hogy egyes helyi hatóságok — dacára annak, hogy szabad forgalmat biztosító állategészségügyi egyezmény volt eddig is érvényben — külön beviteli engedélytől tették függővé a bevitelt. A bevitelre bocsátott élőállatokra (beleértve a baromfit is) nézve netán szükséges külön óvintézkedések az elkerülhetetlenül szükséges legkisebb mértékre korlátozandók. A megfigyelési idő oly állatoknál, melyek nem azonnal vágatnak, illetve nem közvetlenül a vasúttal összekötött úgynevezett vágóhídi vásárokra küldetnek, nem haladhat meg 6 napot, mely a határszéli állatorvosi vizsgálat megtörténtétől számítandó, míg juhoknál a megfigyelési idő 15 nap lehet. A szerződő felek egyikének területéről származó állatoknak és állati nyersterményeknek a másik fél területén keresztül való közvetlen átvitele akként szabályoztatott, hogy az élő állatok valamelyik harmadik államba való rendeltetéssel az előírt igazolásokkal átvitelre bocsátandók, ha biztosítva van, hogy a rendeltetési ország az állatokat átveszi és az esetleges átviteli országok is megengedik az átvitelt. ', Ez a rendelkezés biztosítja tehát a belföldi származású állatoknak Olaszországon keresztül bármely más országba való átvitelét az egyezményben a kölcsönös forgalomra előírt állategészségügyi feltételek mellett, ha az illető ország vagy általánosságban vagy konkrét esetben kijelentette, hogy az állatokat átveszi. Állati nyerstermények azonban ólomzárolt vasúti kocsikban vagy hajón átvitelre bocsátandók a nélkül, hogy az átvitel előzetes kötelezettségének igazo75*
