Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-220
220. szám. rendiházi tárgyalásakor Ipolyi Arnold tette volt azt a javaslatot, hogy a törvényhozás necsak az ingatlan, hanem az ingó műemlékeinkről is gondoskodjék. Trefort Ágoston, akkori magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter, kilátásba is helyezte egy külön törvényjavaslatnak mielőbbi benyújtását, sőt a benyújtandó törvényjavaslat előkészítésére az intézkedéseket még az évben meg is tette.. 1887-ben küldetik ki Berzeviczy Albert, akkori magyar királyi vallás- és közoktatásügyi államtitkár elnöklete alatt az „Országos Múzeumi Bizottság". Ez a bizottság 1893-ban már állandó szervvé alakul át és a Nemzeti Múzeum szervezetének, státusának kiépítése, a Szépművészeti Múzeum létesítése és a Természetrajzi Múzeum gondolatának felvetése, mindmegannyi fényes bizonyságai az Országos Múzeumi Bizottság eredménydús működésének. Az Országos Múzeumi Bizottság 1897-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségévé alakult át. Ez az igen jelentős átalakulás az akkori m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek : báró Wlassics Gyulának nevéhez fűződik. Ö szervezi meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének kebelében a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát és Főfelügyelőségét és ő alakítja • meg 1898-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ügyeinek irányítására a Magyar Nemzeti Múzeumi Tanácsot. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége több idevágó törvénytervezetet dolgozott ki. Ezek közül a legújabb a báró Forster Gyula törvénytervezete Sajnos, e törvénytervezetek mai napig sem válhattak törvénnyé. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat miniszteri indokolása kimerítően és részletesen mutat rá ingó műemlékeink és az ásatások terén, továbbá a múzeumok, könyvtárak és levéltárak tekintetében fennálló visszásságokra és behatóan ismerteti az idevágó külföldi törvényalkotásokat, amelyek közül az olasz, az osztrák és a német idevágó törvények bírnak különös jelentőséggel. A törvényjavaslat kulturális vonatkozásaival a Felsőház közoktatásügyi bizottsága megfelelően foglalkozván, a közjogi és törvénykezési bizottság a törvényjavaslat tárgyalása alkalmából természetesen annak főleg jogi vonatkozásait vette vizsgálat tárgyává. Általánosságban a bizottság egyetért a törvényjavaslat alapját képező nemzeti és kulturális célokkal és örömmel üdvözli a maga részéről is a törvényjavaslatnak mindazon intézkedéseit, amelyek a magyar föld, a magyar szellem termékeinek céltudatos és tudományos felkutatását, feltárását, gyűjtését, megőrzését, rendezését és feldolgozását vannak hivatva biztosítani és az- ekként biztosított nagy nemzeti kincseket a magyar nemzeti kultúra, a közművelődés és a külfölddel való kulturális kapcsolatok szolgálatába állítani. Az előadottak alapján a bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot általánosságiban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. A részleteknél a bizottság megfontolás tárgyává tette a felsőház közoktatásügyi bizottsága által elfogadott módosításokat és azokat elfogadva, azokon túlmenőleg még néhány kisebb módosításban állapodott meg. A felsőház közoktatásügyi bizottsága által javasolt és a közjogi és törvénykezési bizottság által változatlanul elfogadott, valamint ezeken túlmenőleg még külön a közjogi és törvénykezési bizottság által elfogadott módosítások összefoglalásával a törvényjavaslat részleteit illetőleg a közjogi és törvénykezési bizottság javaslata a következő : Az I. fejezet címe az eredeti szöveggel szemben a következőkép módosíttassék : „I. Fejezet. Gyűjteményeknek közgyűjteménnyé nyilvánítása,, állami felügyelete és támogatása." Felsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. . 61
