Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-217
456 217. szám. magyar fennhatóság alatt, míg a Tárkány—Nagylónya és Tarpa—Tiszabecs közötti, összesen 44 km hosszú szakasz határ Magyarország és Csehszlovákia között. A Tisza ezidőszerint Vásárosnaményig nemzetközi jellegű és a Nemzetközi Dunabizottság felügyelete alatt áll, A folyónak Tiszaújlak feletti legfelső szakaszai, valamint a vízgyűjtő területek részint román, részint csehszlovák, a Szeged— Titel közötti alsó szakasz pedig jugoszláv területen vannak. A Tiszán az 1892. évtől kezdve létesített szabályozási művek közül az összes • átvágások anyamederré fejlődtek, de a fenntartó és kiegészítő munkálatoknak az utolsó 12 év alatti szünetelése folytán, főképen a Tokaj feletti Tisza-szakaszon az átmetszések egy része erősen túlfejlődött és egyes f oly ókany árokban olyan jelentékeny elfajulás állott be, hogy az utóbbi körülmény folytán nemcsak a jégjárási és vízlefolyási viszonyok lettek egyes szakaszokon, főkép az ár védelem szempontjából határozottan kedvezőtlenek, hanem ezen szakaszokon a hajózás helyzete is rosszabb lett. A hajózást akadályozzák különben még a túlfejlődött mederszakaszokon fellépett gázlók is. A kanyarok előrehaladt mozgása okozta a felsőbb szakaszon a mederben a régi állapotokhoz képest azt a változást, hogy ma domború part van ott, ahol előbb homorú volt és fordítva, mely körülmény a folyó előbbeni helyzete szerint vonalozott árvíztöltések szempontjából nemcsak rendkívül kedvezőtlen, hanem számos helyen határozottan veszélyes is. Mindezekhez járulnak a Tisza folyónál a 100 km-t jóval meghaladó meredek folyópartok, melyek míg egyrészt a hordalékmennyiséget növelik, másrészt igen sok helyen az ármentesítő védgátak biztonságát is veszélyeztetik. A Tisza folyón a jövőben végzendő munkálatok célja: a folyó medrének állandósítása, a hordalékképzésre okot szolgáltató elfajulások megszüntetése, a már veszélyessé vált omlópartoknak biztosítása, — ahol ezek a munkák a védgátak érdekét is szolgálják, a vízitársulatok hozzájárulásával — a zátonyos szakaszoknak, a többi között a Sajótorkolat alatti folyószakasznak rendezése, amely szakasz a Sajó hordalékára tekintettel, gondos szabályozást kíván, nemcsak a hajózás, de főként a mederbeli árvízlefolyási viszonyok javítása céljából"is; a Szeged—tiszafüredi szakasznak a rendszeres hajózásra való alkalmassá tétele, s végre a határszakaszokon megállapított mozgó határnak, a magyar mederrész megfelelő rögzítésével való állandósítása. A Tiszánál megoldásra váró feladatok hivatva vannak még azon kedvezőtlen helyzet létesítette hátrányokat ha nem is megszüntetni, de legalább is mérsékelni, amelyek abból erednek, hogy a folyó felső folyása és vízgyűjtő területei idegen államok területére jutva, rendelkezésünk alól elvonattak s így nem áll módunkban a magyar folyószakaszra hátrányos körülményeket már keletkezésük helyén korlátozni. A fenti célból szükséges feltételek megteremtésére és a magyar területen levő Tisza folyónak az országhatárok létesítette mai helyzetére figyelemmel, a legközelebbi jövőben végrehajtandó következő munkálatokat kellett javaslatba hozni, megjegyezvén, hogy az érintett célok tulaj donképen jóval több munkálatnak végrehajtását igényelnék. Egyelőre tehát a nagy költségekre való tekintettel csak azok a munkálatok irányoztattak elő, amelyek a kitűzött végleges cél biztos alapjául hivatottak szolgálni. A Tisza folyó magyar szakaszán szükséges teendőket négy m. kir. folyammérnöki hivatal látja el és pedig a régi szatmári hivatal helyett a Nyíregyházán felállított, továbbá a sátoraljaújhelyi, szolnoki és szegedi hivatal. A tervbevett munkálatokat alábbiakban ismertetem : •
