Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-196
220 196. szám. rendes bírósági szervezetbe beillesztett bíróságok között felmerült hatásköri összeütközések a rendes bírósági szervezetben nyeroek elintézést. Nagyjelentőségű intézkedése a javaslatnak, hogy egyfelől a honvédbíróság, másfelől pedig a polgári (bírói vagy közigazgatási) hatóságok között felmerült minden hatásköri összeütközés elintézését a hatásköri bíróság elé kívánja utalni. Már az 1907 :LXI. törvénycikk alapjául szolgált javaslat tárgyalásakor is kifejezetten szóba került, hogy a hon vódtör vény székek és a. polgári (bírói ós közigazgatási) hatóságok között felmerült hatásköri összeütközések eldöntésére nincs hatóság. Ennek a kérdésnek szabályozása azonban akkoriban különböző körülményekre, ezek sorában különösen az Ausztriával fennálló ós a hadsereg szervezetére is kiterjedő államjogi kapcsolatra tekintettel nem látszott kívánatosnak, bár — az 1907 : LXI, t.-c. 1. §-ára vonatkozó miniszteri indokolásból kitetszően — a katonai hatóságokkal szemben nem büntetőügyben felmerült hatásköri összeütközés elintézése már az 1907 : LXI. törvénycikk értelmében a hatásköri bíróság elé tartozik és így a katonai hatóságok előtt felmerült ügyek egy részében a hatásköri bíróság fennállása óta eljárhat. Utóbb a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912 : XXXIII. törvénycikk 40. §-a oly értelmű rendelkezést tesz ugyan, amelynek értelmében a katonai büntető hatóság és a polgári büntető bíróság között felmerült hatásköri Összeütközés elintézése a legfelsőbb katonai és ós polgári büntető bíróságok megegyezésére tartozik, a még ma is fennálló ez a rendelkezés azonban alapjában véve megint csak azt jelenti, hogy a két érdekelt legfelsőbb hatóság ellentétes jogi meggyőződése esetében a kórdós megnyugvással meg nem oldható. Ma már Magyarország államjogi helyzete nem zárja ki, hogy a honvédbíróságok és a polgári (bírói ós közigazgatási) hatóságok között felmerült hatásköri összeütközések elbírálására jogi tekintetben kielégítő megoldást lehessen találni. Ezt a szempontot is figyelembe véve minden tekintetben kívánatos, hogy egyfelől a m. kir. Kúria bírói hatósága alá nem tartozó bírói jelleggel szervezett egyéb hatóságok, másfelől az 1907: LXI, törvénycikkben felsorolt bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközéseket a hatásköri bíróság döntse el. A honvédbíróságokkal szemben felmerült hatásköri összeütközéseket illetően ebben a magyar nemzeti állam szoros polgári ós katonai egysége, a katonai [ós polgári érdekek összetartozása és kölcsönössége, továbbá az a megfontolás jutna kifejezésre, amely szerint az a kérdés, vájjon valamely magyar állampolgár felett a magyar állam büntető hatalmát a polgári vagy a katonai hatóságok érvényesítsék-e, jogszabályok alapján eldöntendő tiszta jogi kérdés, amelyre nézve a jog uralmát megnyugtató módon csak a hatásköri bíróság független döntésében lehet biztosítani. A közigazgatási hatóságok ós a külön bíróságok között felmerült hatásköri összeütközéseket illetően pedig a javaslatnak fentebb tárgyalt rendelkezései annál is inkább indokoltaknak látszanak, mert nyilván ellentétben állana a törvényhozónak azzal a szándókával, amely szerint az említett külön bíróságokat a bírói függetlenség biztosítékaival szervezte, az, ha köztük és a közigazgatási hatóság közt felmerült hatásköri összeütközések független bírói döntéssel véglegesen elbírálhatók nem volnának. De a bíróságokkal való vonatkozásban sem lehet kielégítő az a helyzet, hogy nincs olyan hatóság, amely a hatásköri összeütközést véglegesen eldöntse.
