Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-194

194. szám. 205 Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülményeid nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők — és pedig kőből, téglából vagy portlandcement betonból, a pályaszínig számított legalább 0 60 m. magas felültöltéssel állítandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 2*0 m. nyilasig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncsőáteresztők felültöltősének a magassága — szintén a pályaszínig számítva — kisebb nem lehet, mint 0'60 m. A betoncsőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandcement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandcement betonból, tartószerkezetei' pedig bezárólag 2-0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból, illetőleg acélból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállítandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezeteire vonatkozó 1907. évi 30.666/1906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, amennyiben az szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is elrendelhető korlát. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a pályaszerkezetet akként kell létesíteni, hogy két oldali korlát esetén a korlátok között levő teljes szélesség, oly esetekben pedig, amidőn egyoldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyílt vasúti áteresztők ós hidak tartószerkezetei általában 2.750 kilogramm keréknyomás és az alkalmazandó j áróművekhez képest megállapítandó terhelési séma, valamint a vasúti hidakra vonatkozó föntebb említett szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számítandók és szerk esztendők. A 15 m-nél nagyobb össznyilással bíró hidakon a sínek között recés vaslemezekből, esetleg vasbeton-lemezből álló burkolat létesítendő. Támasztó és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandcement betonanyag használandó. Aszerint, amint az — tekintettel a célra és rendeltetésére, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hídfői ós szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandcement betonból, tartószerkezetei pedig iából vagy vasból lesznek előállítandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők.