Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-194
194. szám. 203 szabad bírniok. A kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazása veendő figyelembe. Ellenkező irányú kanyarulatok között legalább is 10 m hosszú túlemelésnélküli egyenesnek el kell férnie. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi miniszter engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg oly képen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos . koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 2*6 m-nél kisebb nem lehet. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok - magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m magasságig l l J2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l x /2 lábas lejtőkkel létesítendők. i A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebb ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendőki Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- é„s magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fenntartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályául ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futó homokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassók. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesznek — olykép azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 080 m széles padka hagyandó és ugyanily szólesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A m. kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen vasútra is kiterjesztetik. Az elhatárolás a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóságának közegeivel együttesen még a hitelesítési eljárás előtt megvizsgálandó és az ezen eljárás alkalmával az elhatárolási szabályzat alapján megállapított hiányok az építés terhére megszüntetendők. Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, 26*
