Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-193

193. szám. 191 Egyébként engedélyes e tekintetben is köteles alkalmazkodni az út-, utca-, tér-, híd- és védtöltés tulajdonosokkal kötendő és a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter által jóváhagyandó területhasználati szerződésekben foglalt kikötésekhez. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 2.250 kilo­gramm keréknyomás és az alkalmazandó járművekhez képest megállapítandó terhelési séma, valamint a vasutakra nézve 30.666/1906. szám alatt kiadott híd-szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számítan­dók és szerkesztendők. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utak­ban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek— ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve -a hason­nemíj és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előírt feltételek mér­vadók ; 0.30 méternél nem nagyobb nyílással bíró fedett útáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörös­fenyőfatömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon épí­tendő műtárgyakra nézve az érvényben lévő közúti szabványtervek mérvadók. E közúti fahidakra vonatkozólag kiköttetik, hogy hídpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyő­fát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, valamint általában alapozást igénylő más építmé­nyek és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása -— illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy fel­fagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja ós mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felme­rülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megálla­píttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetík, hogy a nőtt talajba 0'8Ö méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minő­ségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden "oldalról kellően szóles és a terep színvonalától mérve legalább 0'80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, stb. mindennemű falazatainak előállítá­sához kizárólag csakis portlandcement, homok és- víz megfelelő arányú keve­résével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. Útszabályozások, útátbélvezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly" utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban homoko­landók. Egyes fontosabb útátjárók — az es étről­es étre megállapítandó mér­tékben — kőburkolattal látandók el. Cegléd város ós a többi községek belterületén, ott, ahol a pálya kő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom