Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-193

193. szám. 185 törlesztési hányada s további sorban é részvényeknek legfeljebb 6%-k-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat ós kötelezettségeket változatlanul és minden fenntartás nélkül kötelezőleg átvenni «tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó címletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez fel térj esztendők s a nevezett miniszter részéről az alapszabályokban, valamint a címletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta, jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből hihasított tartalékalap növelésére fordíttassók. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e címen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Cegléd s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 20. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett* ideiglenes vasútengedólyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának h) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen ós tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasútat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888, évi IV. törvényeik 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2 §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld-és műmunkálatokat, a feles alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, Felsőházi üomány. 1927—1932. VII. kötet. 24