Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-186

186. szám. 129 törvényhozásának tartatnak fenn, amilyenek az eljárás, illetékesség, képviselet, stb. A 3. cikkhez. A 3. cikk lényegében változatlan. A 4. cikkhez. A 4. cikk a) és b), pontja változatlan, a c) pont azonban az ipari minták és a védjegyek elsőbbségi határidejét négy hónapról hat hónapra emeli, ami az érdekeltek részéről általánosan megnyilvánult óhajnak és a bejelentéshez fűződő érdek fontosságának jobban megfelel, hazai védjegytulajdonosok szempontjából tehát kívánatos. Eltérő volt a gyakorlat az unióbeli országok egyikében eszközölt első bejelentés iktatási napjának, valamint a bejelentés napjának az elsőbbségi határidőbe való beszámítása körül. Ezt kívánja megszüntetni a 4. cikk c) pontjának 2. bekezdése a kérdés egységes szabályozásával, ami sok eltérő gyakorlatot tesz egyöntetűvé és sok vitát és jogorvoslatot megelőz. Ugyanez áll a c) pont harmadik bekezdésére, amely a határidő végére eső ünnepnap egységes elbírálását szabályozza. A d) pont első és második bekezdése, valamint a harmadik bekezdés első mondata a megelőző szerződés d) pontjának kezdetével szószerint megegyezik. A 4. cikk d) pontjának 3. bekezdése azt az újítást tartalmazza, hogy az elsőbbségi bizonylat az elsőbbségi nyilatkozatot tartalmazó beadvány beadásától számított három hónap alatt nyújtható be. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen határidő adása kívánatos, mert jelenleg ilyen határidő hiányában a sokszor nehezen beszerezhető elsőbbségi bizonylat beadására esetenként szoktak határidőt kérni, ami a feleknek felesleges költséget, a hatóságoknak pedig felesleges munkát okoz. Az e) pont — az említett zárójegyzőkönyvvel összhangban — azt mondja ki* hogy ha egy ipari mustra vagy mintának benyújtása esetében az elsőbbség egy előzőleg benyújtott használati mintára van alapítva, az elsőbbségi határidő az ipari mustra szerint számítódik, továbbá azt, hogy használati minta és szabadalom elsőbbség szempontjából egy tekintet alá esik. Ezeknek a szabályozását szükségessé teszi az a megkülönböztetés, ami az elsőbbségi határidő szempontjából a használati minta és az ipari mustra közt a c) pont szerint fennáll. A 4. cikk f) pontja arról az esetről rendelkezik, amikor a bejelentő többféle elsőbbséget igényel, vagy össze nem foglalható találmányokat közös beadványban jelent be ott, ahol a hazai jogszabályok ezt meg nem engedik. A -rendelkezés szerint ilyen esetben a bejelentőnek módot kell nyújtani arra, hogy bejelentését — az eredeti bejelentés iktatási napjának és az elsőbbségi igénynek megtartásával — szétválaszthassa. A m. kir. szabadalmi bíróság gyakorlata ilyenkor a bejelentőt a szétválasztásra záros határidő kitűzése mellett felhívja »és ha a szétválasztás a határidő alatt megtörténik, akkor az újabb bejelentések az eredeti bejelentésnek iktatási napját megtartják és természetesen az elsőbbség is ezen az alapon nyer elbírálást. A 4. cikk f) pontja tehát a magyar gyakorlatnak teljesen megfelelő jogszabályt tartalmaz, elfogadása tehát kívánatos. A 4/b) cikkhez. A 4/6) cikk első bekezdése lényegében, többi részo pedig szószerint megegyezik a megelőző főegyezmény 4/b) cikkével. Az 5. cikkhez. Az 5. cikk első bekezdése változatlan. A megelőző főegyezmény 5. cikkének második bekezdése a gyakorlási kényszer szankciójaképpen azt engedte meg, hogy a letételtől számított három év eltelte után a szabadalom gyakorlatbavétel hiánya miatt megFelsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. 17