Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.

Irományszámok - 1927-171f

76 15 (12) 15 (12) a x(z) a x(a)(z)"^x A magánalkalmazottakra vonatkozó meggondolás ugyanaz, es apán a gyermekek 15 éves koráig terjedő járadék helyett a 18 éves korig terjedő járadékot kell venni és ezen kívül a m agán alkalmazottakra vonatkozólag megállapított azt a valószínűséget kell alkalmazni, hogy valamely biztosított magánalkalmazottnak egyáltalában van gyermeke. Ezenkívül a magánal­kalmazottaknál a 15 éves korig terjedő járadékokkal is keresztül kell vinni a számításokat. A női biztosítottakra vonatkozólag az árvajáradék megállapítása szem­pontjából ugyanazok az elvek vétettek alapul, mint amelyeket a gyermekpótlék megállapításánál követtünk. Figyelembe vettük ugyanis az ,x' éves apákhoz mint férjekhez tartozó feleségek átlagos életkorát és ez utóbbihoz tartozó árva­járadéknak megfelel az apa életkorához tartozó árvajáradék. Amennyiben az ,y' éves női biztosítotthoz mint feleségnek átlagos élet­korához a nős férfi biztosítottnak több életkora tartozik, ez utóbbiakhoz tartozó árvajáradókalapértékek közepét vettük számításba az ,y' éves nőibiztosított anyához tartozó árvajáradék értékéül. A női biztosítottakra vonatkozó sajátos viszonyok a reájuk vonatkozó abban a valószínűségben vannak figyelembe véve, hogy akár a nőibiztosí­tottnak általában, akár a női biztosított magánalkalmazottnak egyáltalá­ban van 15, illetőleg 18 éven aluli gyermeke. Az ,y' éves női biztosítotthoz tartozó — halála esetére — évi egységnyi, gyermekek 15 éves korig, havi részletekben esedékes árvajáradék értéke tehát 15 (12) _ 15 (12) Az ily módon megállapított ár vaj ár adék értékek úgy a fórfibiztosítottakraj mint a női i iztosítottakra meglehetős egyenetlenséget mutatnak, amiért is a grafikus kiegyenlítés vált szükségessé. A kiegyenlítéssel együtt ezeknek az árvajáradék értékeknek a görbéjét a fiatalabb korokban némileg leszállítottuk, 35-től 50 évig pedig némileg felemeltük. A görbe iJy értelmű eltolásának az volt a célja, hogy az idegen helyről vett és különösen a fiatalabb korokban túlértékeltnek látszó gyermek­szám adatokból az árvajáradékra vonatkozó túlértékelését elkerüljük, más­részt az apasági valószínűségekre és így közvetve az anyasági valószínű­ségekre nézve a háború előtti külföldi tapasztalatoktól való eltérés is némileg kiküszöböltessék az árvajáradékban. A kiegyenlítéssel ós a nyers értékek görbéjének eltolásával kapcsolatban figyelembe vettük azt is, hogy a megrokkanás és az elhalálozás az év közepén történik átlagban és így az ,x-r­l /2' évesekre vonatkozó értékeket közvetlenül állapítottuk meg ( 15 a x ^ i /s (z) , a y j_ 1/s(z) 48. táblázat). A továbbiakban az eljárás hasonló, mint az özvegyi járadékból szár­mazó kötelezettség kiszámításához szükséges biztosítástechnikai alap­mennyiségek megállapításánál azzal a különbséggel, hogy most a rok­kantak kiválási sorában a halálozás folytán kiváltakat a rokkant kérdéses életkorához tartozó — elhalálozás esetére — a gyermekek 15 éves koráig havi részletekben esedékes évi egységnyi árvajáradék értékével kell szorozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom