Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
74 5. Az árvajáradékiból származó kötelezettségek. A javaslat szerint a rokkantsági, öregségi járadék élvezetében,, vagy pedig aktív állapotban elhalt biztosított gyermekei, amennyiben ez utóbbinál a rokkantsági járadékhoz szükséges várakozási idő letelt, árvajáradékban részesülnek. Az árvajáradék felárváknál 15% és a teljes árváknál 30°/o, az elhalt szülő járadéka vagy haláláig megszerzett várománya után számítva (62. §.). Az árvajáradék a gyermekek 15 éves koráig, magánalkalmazottak gyermekeinél 18 éves korig folyó sí ttatik. Minthogy a magánalkalmazottak azokért a szolgáltatásokért, amelyek meghaladják azokat a szolgáltatásokat, amiket általában véve a férfi biztosítottak családtagjai kapnak, pótjárulékot fizetnek, az árvajáradék szempontjából való számításokat is két részre kellett választani. A magánalkalmazottaknál tehát az árvajáradékból származó kötelezettségek megállapításához szükséges biztosítás technikai mennyiségek általában annak az alapulvételével voltak megállapítandók, hogy az árvák 15 éves korig kapnak járadékot. Ezzel párhuzamosan az összes számítások a 18 éves korig terjedő árvajáradékokra nézve is keresztül viendő k voltak. Az árvajáradék megállapításához, mint már a statisztikai alapoknál kie- * meltük, figyelembe jön a gyermekhalálozási táblázat és ennek alapulvételével megállapított a gyermekek egyes korára vonatkozó 15 éves, illetőleg 18 éves életkorig havi részletekben esedékes évi egységnyi járadékértékek. Ha a gyermekek egyes életkorára vonatkozó ezeket a havi részletekben esedékes évi egységnyi, járadékértékeket szorozzuk a biztosítottak minden életkorához tartozó összes gyermekek számával — a gyermekek életkorának megfelelően — ezeknek a szorzatoknak az összege adja az egy-egy életkorhoz tartozó összes biztosítottakra vonatkozó árvajáradék terhet arra az esetre, ha az összes biztosítottak elhalnának és a hátramaradt gyermekek a javaslat rendelkezései szerint árvajáradékra jogosultak. A statisztikai hivatal által eszközölt adatfelvétel a gyermekek létszámára vonatkozólag nem volt felhasználható, amint ezt már a gyermekpótléknál is kiemeltük, minthogy a 0-11 éves korig a felvétel szerint a gyermekek száma a háborüs következmények és a mai gazdasági helyzet folytán lényegesen alacsonyabb, mint amekkora a gyermekek száma általában véve szokott lenni. A 0—11 éves korig terjedő gyermekek számát a német indokolásban alapul vett statisztika szerint vesszük, amint azt már a gyermekpótlóknál is alapul vettük. A 12—15 éves korig, illetőleg a magánalkalmazottaknál 12—18 éves korig a statisztikai hivatal által eszközölt adatgyűjtés alapján adódott gyermeklétszámot alkalmazzuk. Minthogy a németországi statisztika az 1—1 apára eső gyermek létszámát tünteti fel korszerinti eloszlásban, a 12—15, illetőleg 12—18 éves korig terjedő gyermekek számát is az 1—1 apára vonatkoztatva kellett vennünk. Az árvajáradékból származó megterhelések megállapításánál tehát azt az eljárást kellett követnünk, amikor az 1—1 apára eső évi egységnyi árvajáradék terhet állapítjuk meg az apa halála esetére A biztosítástechnikailag szokásos eljárásnál, amikor általában a biztosítottakra ismeretes a gyermekek száma kor szerinti megoszlásban, nem szükséges az 1—1 apára eső terhet megállapítani, hanem a gyermekek száma a járadékukkal szorozva és elosztva
