Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
71 nái figyelembe vehető olyan statisztikai felvételek nincsenek, amelyek a hozzájuk tartozó gyermeklétszámra nézve, vagy a női biztosított anyákhoz tartozó gyermeklétszámra nézve úgy az anyáknak, mint a gyermekeknek a kor szerinti eloszlásában megfelelő adatokat tartalmaznának, a férfibiztosítottaknál alkalmazott gyermeklétszámot kellett alapul vennünk. A statisztikai alapok ismertetésénél rámutattunk arra, hogy a biztosított nőknél a hozzájuk tartozó gyermeklétszám megállapításánál a biztosított férfiak e g v " e gy életkorához tartozó feleségnek, mint anyának, átlagos életkorából indulunk ki. A biztosított anyának egy-egy életkorához tartozó átlagos gyermeklétszámot egyenlőnek vehetjük az anyának, mint feleségnek ezen életkorához tartozó \ férjnek,^ mint apának megfelelő életkorához tartozó gyermeklétszámmal. A biztosított anyának egy-egy életkorához tartozó gyermekek * átlagos létszámát tehát megkapjuk, ha ennek a kornak megfelelőleg a feleség átlagos életkorára vonatkozó táblázatban a férj, mint apának megfelelő életkorához tartozó átlagos gyermekszámot vesszük. Amennyiben a feleségek ugyanazon életkorához a férjek több életkora tartozik, az ezekre vonatkozó átlagos gyermeklétszámok középértókét vettük számításba. Ha tehát az ily módon megállapított az ,y 4 éves anyához tartozó 15 éven 15 aluli gyermekek átlagos létszámát f ^ ( Z )-vel jelöljük és azt a valószínűséget, hogy valamely ,y' éves női biztosítottnak egyáltalában van [15 éven aluli gyermeke, ^ -vei, az ,y 4 éves női biztosítotthoz általában tartozó gyermekek átlagos száma í y (*) — *y (a) (z) * ?j A női magánalkalmazottakra nézve az eljárás ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy a 18 éven aluli gyermekek* átlagos létszámát és azt a valószínűséget, hogy valamely női biztosított magánalkalmazottaknak egyáltalán van 18 éven aluli gyermeke, kell számításba venni. A biztosítottak egy-egy életkorához tartozó 15 éven aluli, illetőleg 18 éven aluli gyermekek átlagos létszámára vonatkozólag megállapított sorozatot (35. táblázat) a szükséghez képest kiegyenlítettük és a 70 éves kortól felfelé az értékeket extrapolációval állapítottuk meg. Az ,x' éves korban megrokkant biztosított rokkantsági járadékához tartozó évi egységnyi gyermekpótlék értékét megkapjuk, ha a megrokkanás életkorához, mint kezdőkorhoz tartozó rokkantak kiválási sorában a rokkantak diszkontált számát a hozzájuk tartozó átlagos gyermeklétszámmal szorozzuk és a kiválási sorhoz tartozó ezeknek a szorzatoknak az összegét osztjuk a megrokkanás életkorához tartozó rokkantak diszkontált számával, vagyis co ZJ-^M + k * *x + k (z) 15 _ k=o x(z) -p.i i x A gyermekpótlék havonkint esedékes tehát: ^[x] +k * 1 x+k(z) i5™ (12 ) __ ^2 ^ _ o 4648 • í 15 *x( Z )— -ni; U.IOÍIÖ i x(z)
