Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
62 A német és a cseh indokolásban ezek a járadékértékek azzal a szokásos biztosítástechnikai eljárással vannak megállapítva, amikor a férfiak egyes életkorához tartozó feleségek átlagos életkorát vesszük alapul. Mi nem követtük ezt az eljárást, hanem a nős biztosítottak egyes életkorához tartozó feleségek életkor szerinti megoszlásának figyelembevételével az ,x' éves biztosítottakhoz tartozó feleségek egységnyi mórlegelt átlagos j áradékor tekét képeztük. A feltételes özvegyi járadékból származó kötelezettség megállapításához elsősorban szükséges, hogy a javaslatnak az özvegyi járadék szempontjából való rendelkezéseinek alapulvételével az ,u' életkorú asszonyhoz mint özvegyhez tartozó egységnyi járadék értékét megállapítsuk. Valószínű, hogy az asszonyok halálozása eltér általában a nők halálozásától. Azonban az asszonyok halálozási viszonyaira vonatkozólag megbízható statisztikai alapok rendelkezésre nem állanak és így az általános női halálozási valószínűségeket kell alkalmazni. Csonka-Magyarország halálozási viszonyainak az osztrák halálozási viszonyokkal való fenti összehasonlításának eredményeképen az asszonyokra általában az osztrák női néphalálozási valószínűségeket vesszük az 1906—1910, ötéves időszakra vonatkozó adatok szerint. Minthogy azonban az asszonyok általában aktívokat ós rokkantakat foglalnak magukban, a biztosított asszonyokra vonatkozólag is fel kell vennünk halálozási valószínűségeket, mégpedig az osztrák betegségi pénztárak adataiból megállapított és a biztosított nőknél már felhasznált halálozási valószínűségeket. Az asszonyoknak ezt a két halálozási valószínűségi sorozatát alapul véve, az asszonyokra vonatkozó bizonyos kezdő életkorból kiindulva, megállapítjuk az asszonyok általános kiválási sorát és az aktív asszonyok kiválási sorát, mindkettőnél az élő asszonyokra ugyanazt a kiindulási Összeget véve. Az ily módon megállapított két kiválási sorból az egy-egy életkorhoz tartozó élő asszonyok és aktív asszonyok különbsége adja az ugyanazon életkorhoz tartozó rokkant asszonyok számát. Az egy-egy életkorhoz tartozó aktív asszonyoknak és az asszonyoknak általában egymáshoz való aránya adja azt a valószínűséget, hogy valamely asszony egyáltalában aktív. Az egyes életkorokhoz tartozó asszonyoknak és biztosított asszonyoknak a számát az eszközölt statisztikai felvételekből vesszük. Az ugyanazon életkorhoz tartozó asszonyoknak ós biztosított asszonyok számának a különbsége adja a nembiztosított asszonyok számát. Az összes asszonyok száma szorozva az ugyanazon életkorhoz tartozó azzal a valószínűséggel, hogy valamely asszony egyáltalában aktív, adja ahhoz az életkorhoz tartozó aktív asszonyok számát. Az aktív asszonyok ezen számának és az összes asszonyok számának a különbségéből nyerjük a rokkant asszonyok számát. A rokkant asszonyok számának és a nembiztosított asszonyok számának a különbsége adja a nem biztosított aktív asszonyok számát. A továbbiakban szükséges annak, a valószínűsége, hogy valamely aktív nembiztosított asszony később sem lesz biztosítva. Erre nézve magyarországi tapasztalatok hiányában az 1914-ki német emlékiratban alkalmazott statisztikai alapot használjuk fel (16. táblázat). Ez a statisztikai alap arra nézve ad felvilágosítást, hogy mi a valószínűsége annak, hogy valamely életkorhoz tartozó aktív nembiztosított asszony később sem lesz biztosítva. Ennek a felhasználásával megállapíthatjuk azt,
