Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
56 Evi 100 pengő öregségi járadékra vonathozó kötelezettség értéke. A biztosított belépési kora tervezetben "— ' • német emlékirat cseh indokolás A biztosított belépési kora férfiak nők férfiak nők férfiak nők A biztosított belépési kora pengő pengő pengő pengő pengő pengő 20 25 30 35 40 45 50 55 16-49 2066 26-00 3301 42 53 5608 76-89 11355 13-10 1658 21*24 2736 35-51 46-92 -64-20 9401 28-60 34-60 42-00 51-25 63 15 7910 102-55 141-50 16-80 20-40 2505 3105 33-95 49-95 66-60 94-80 2548 3215 40-63 51-57 66-17 86-27 115-44 16208 15-90 20-13 25-73 83-15 43-06 56-73 76-42 10904 A 65. életévvel esedékessé váló öregségi járadékból származó kötelezettségek összehasonlítása azt mutatja, hogy a női biztosítottak öregségi járadékából tolyó kötelezettségeknek az értéke kisebb, mint a férfibiztosítottak után való kötelezettség. A kiválási valószínűségek különbözősége azt hozza magával, hogy az öregségi járadékból száimazó kötelezettség értéke ugyanazon nemű biztosítottakra nem egyenlő a különböző indokolásokban. A női biztosítottakra vonatkozó kötelezettségek értékei inkább esnek közelebb egymáshoz, mint a fér ti biztosítottakra vonatkozó kötelezettségek. Minthogy a magánalkalmazottak özvegyeinek és árváinak ellátása más elvek szerint törteink, mint egyébként a biztosítottak özvegyeinek és árvái_nak ellátása, a járulókkülönbség megállapítása céljából a magánalkalmazottakra az ő sajátos viszonyaiknak megfelelő külön kiválási sorokat kellett felvenni. A férfibizfosítofct magánalkalmazottakra megrokkanási valószínűségekül a német vasutas irodaszemélyzetre vonatkozó tapasztalatokból levezetett valószínűségeket használtuk tel, amelyeket az összes férfibiztosítottak mérlegelt át la^os megrokkanási valószínűségeinek megállapításánál is — mint azt a statisztikai alapok ismertetésénél kiemeltük — ennél a biztosítási csoportnál alkalmaztunk. Az aktív állapotban való elhalálozási valószínű 1 ségek a biztosított magánalkalmazottakra ugyanazokkal az értékekkel vannak felvéve, mint amelyeket az osztrák betegségi pénztárak adataiból a férfibiztosítottakra általában megállapítottunk. A női biztosított magánalkalmazottakra ugyanazokat a kiválási mennyiségeket használtuk fel, mint amelyeket az összes női biztosítottakra megállapítottunk. Ugyanis a női biztosított magánalkalmazottak szempontjából ezek csak az árvajáradóknak és a gyermekpótléknak a gyermekek 18. ós 15. évéig terjedő értékének különbségénél jönnének figyelembe. Ennek pedig teljesen alárendelt jelentősége van, miért is nem látjuk szükségesnek, hogy a női biztosított magánalkalmazottakra önálló kiválási mennyiségeket megállapítsunk,
