Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
33 A gyermekek halálozási valószínűségei is 1920-ra erős emelkedést mutatnak, amit már a felnőttek halálozására is megállapítottunk. Ezeknek a valószínűségeknek Csonka-Magyarország gyermekhalálozási valószínűségeivel való szembeállítása azt mutatja, hogy Budapesten a gyermekhalálozás általában véve lényegesen kisebb, mint az egész országban, ami egyébként megfelel más országokban is az országos átlag és a városbeli gyermek halálozás közti kapcsolatnak. A város gyermekhalálozásának kedvezőbb volta éppen az említett magasabb fokú higiénikus viszonyokban és az orvosi kezelés tökéletesebb és gyorsabb voltában rejlik. Meg kell említenünk, hogy Budapest gyermekhalálozási valószínűségeiben éppúgy bennfoglaltatnak az idegen halottak, amint a fentebb idézett, a felnőttekre vonatkozó halálozási táblázatban is kifejezésre jut az idegen halottak emelő hatása. Az 1900., továbbá az 1920. évre a székesfővárosi statisztikai hivatal az idegen halottakat korszerinti megoszlásban nem tudta megadni és így csupán az 1925. évre sikerült megállapítanunk az idegen halottak nélküli gyermekhalálozási valószínűségeket. Ezek az idegen halottak nélkül való halálozási valószínűségek: Életkor Halálozási valószínűség 0 0-12597 1 0-02889 2 0-01575* 3 0-01070 4 0-00828 5 0-00649 10 000173 15 0-00227 egész természetesen lényegesen alacsonyabbak, mint az idegen halottakkal együttesen képzett valószínűségek. Csupán a 0 éves korban kisebb az idegen halottakkal a halálozási valószínűség. Ami abból magyarázható, hogy a szülések jelentékeny része az ország egyéb területéről való és a szülés után való halálesetek gyakorolnak erős befolyást a 0 éves gyermekek halálozási arányszámára^ Az idegen halottak nélkül való halálozási valószínűségek azonban, véleményünk szerint, szintén nem alkalmazhatók jelen biztosítástechnikai számításoknál, minthogy azok a néprétegek is erősen képviselve vannak (közalkalmazottak, szabadfoglalkozásúak, stb.), amely néprétegek gyermekeinek halálozása éppen a gyermekeknek a szülők részéről való fokozottabb gondozása folytán kisebb, mint Budapest átlagos gyermekhalálozása. Ennek a halálozási táblázatnak az alkalmazása tehát az árvajáradékból származó kötelezettségeket az előreláthatóan ténylegesnél nagyobbnak tüntetné fel. Tehát nem alkalmazhatjuk az országos népesség adataiból levezetett gyermekhalálozási táblázatot, nem alkalmazhatjuk az idegen halottak nélkül a fővárosi gyermekekre vonatozó halálozási valószínűségeket ós igy végeredmenyében legalkalmasabbnak látszik az idegen halottakkal együttesen levezetett budapesti gyermekhalálozási valószínűségeket alapul venni. Felsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. 5
