Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
22 A 20 éven felüli 10.000 biztosított közül egy év alatt megrokkan: Pénztár Nők Férfiak Különbség Baden 138 102 35% Hessen . . . . 151 126 20% "Württemberg 162 117 38% 116 106 9% Pomeránia . . . . 138 121 14% Rajnai tart. 97 81 20% Westfália .... 111 88 26% Berlin . . . . 128 98 31% Hansa városok . . 79 46 72% Ezek a számadatok szomszédos államok pénztáraira VODátkoznak. Három közülök elsősorban ipari, három pedig mezőgazdasági állam pénztárának adatait tünteti fel és végül a Han3a városok pénztára elsősorban a kereskedelem körében foglalkoztatott biztosítottakra vonatkozik. Az eltérés nem egyenlő, de az eltérésnek az iránya egyértelmű, ugyanis mindenütt a nők megrokkanásának valószínűsége nagyobb, mint a férfi biztosítottaké. A megrokkanás okai között —mint rámutattunk — legnagyobb súlya a tüdővésznek van, már pedig a gyengébb női szervezetet a fiatalabb korokban könnyebben támadja meg a tüdő vész. 1907-ben Badenben 100.000 férfi biztosított közül 195 rokkant meg tüdővész folytán, 100 000 női biztosított közül 278. A tüdővész mellett különösen az általános testi gyengeség, vérszegénység, továbbá a periférikus idegrendszernek a megbetegedései állanak a nőknél előtérben és nagyobb súllyal, mint a férfiaknál. Mindezek a betegségek a nőknél éppen szervezetük gyengébb voltánál fogva sokkal erősebben hatnak és igy érthető, hogy a nők megrokkanási valószínűségei nagyobbak, mint a férfiaké. A női biztosítottak megrokkanására nem állnak elfogadható valószínűségek rendelkezésre. Az 1899 — 1900-iki német indokolásban használt valószínűségek, mint már erre utaltunk, csak hipotetikusan vannak megállapítva. A cseh indokolás szintén a német biztosítási intézmény által közzétett számadatokból indult ki és a biztosítottak számának hipotetikus felvétele mellett állapította meg a megrokkanási valószínűségeket. Minthogy nőkre vonatkozólag speciális foglalkozási főcsoportokra sincsenek megrokkanási táblázatok, mint amilyeneket a férfi bizosítottakra nézve elég számban találtunk, ugyanazt az utat nem követhettük a női biztosítottak megrokkanási valószínűségeinek megállapításánál, mint amit a férfi biztosítottakra nézve alkalmaztunk. A használt, valószínűségeket úgy állapítottuk meg, hogy, amilyen viszonyban van a férfiakra nézve megállapított valószínűségi táblázat a cseh és német táblázathoz, ugyanolyan viszonylatban állapítottuk meg grafikusan a cseh és német női megrokkanási táblázathoz képest az általunk használt valószínűségi táblázatot.
