Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
104 ', Ugyanígy fejezhetők ki a jövőben belépőkre a befizetések is. À kötelezettségek és befizetések értékének a megállapításához a jövőben belépőknél a ,k' értéke a következő : Ha a jövőben belépők száma évenként állandó, 25-495097 Ha a jövőben belépők száma évenként ^/o-kal szaporodik, 29-210004 Ha a jövőben belépők száma évenként l°/o-kal szaporodik, 34-163002 Ezzel az eíjárássalja biztosítási kötelezettségeket évi 50 és évi 40 járulékhét mellett külön állapítottuk meg a jelenben belépőkre és a jövőben belépőkre, a férfibiztosítottakra és a női biztosítottakra. A magánalkalmazottakra a javaslat rendelkezéseiből folyó kötelezettségkülönbségeket kellett csak megállapítanunk. A munkabér százalékában kifejezett járulékhoz meg kellett állapítani a mindenkori munkabér egy százalékának megfelelő befizetések jelen értékét biztosítási csoportokra való ugyanolyan szétválasztások mellett, mint ahogy ezt a biztosítási kötelezettségek értékénél eszközöltük. A biztosítási kötelezettségeknek (100—107. táblázatok) és a munkabér egy százalékos befizetésének » (108 — 113. táblázatok) egymással való szembeállításával nyerjük a mindenkori munkabér százalékában a szükséges és a tiszta biztosítási kötelezettségek teljesítésére szolgáló járulékkulcsot. (114—115. táblázatok.) Ez a járulékkulcs a férfibiztosítottakra általában véve kisebb, mint a női biztosítottakra. Ez a látszólagos ellenmondás onnét származik mert, igaz ugyan, hogy a női biztosítottaknál özvegyi járadékból származó kötelezettség nincsen, azonban a feltételes özvegyi járadékból származó kötelezettség nem akkora, hogy a női biztosítottak nagyobb megrokkanási valószínűségéből és egyéb körülményekből folyó, a nőkre vonatkozó biztosítási kötelezettségeket felemelő tényezőket, ellensúlyozni tudná. Csupán a magánalkalmazottak járulékpótlékánál lényegesen nagyobb a férfibiztosátottak részéről fizetendő járulékpótlék, mint a női biztosítottaké, ha a kétbiztosítási csoport önálló kötelezettségeire vonatkozó járulókot magára a csoportra önállóan állapítjuk meg. A jövőben belépők számára nézve évi O^/o-os emelkedést veszünk a javaslat járulókkulcsának megállapításához. A különböző feltevések mellett adódó középérték tekinthető a biztosítási kötelezettségek teljesítésére szükséges átlagos nettó járuléknak. Ez az átlagos járulék az összes biztosítottaknál a tényleges mindenkori munkabér 4* 132°/o-a magánalkalmazottaknál az ő különleges biztosítási szolgáltatásaikért a járulékpótlók M68°/o. A járulók és a járulékpótlék azonban úgy állapítandó meg, hogy ne csak a biztosítási kötelezettségeket, hanem az üzletvitel költségeit és a gyógyeljárás költségeit is fedezze. Az üzletviteli költségeknek az előrelátható alakulására némi támpontunk lehet, a gyógy eljárás költségeire vonatkozólag azonban csak kétes értékű kombinációk állhatnak rendelkezésre. A német biztosítási hivatalnak a háború előtt eszközölt tapasztalatai szerint a biztosítási üzletvitel és a gyógy eljárás költségei a járulékbevételnek következő százalékát tették':
