Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-147

84 147. szám. és a 18. §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolgot legkésőbb három nap alatt a közigazgatási hatóságnak vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak bejelenteni. A közigazgatási hatóság a leletről azonnal jelentést tesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága útján a Tanácsnak. A Tanács, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága a leletet érintő munkálatokat közegeinek kiszállásáig beszüntetheti s a szóbanforgó helyen további ásatást végeztethet. 21. §. Az ásatás (felkutatás) eredményeként előkerülő, a 18. §. első bekezdésében felsorolt dolgok fogalma alá eső, közgyűjteményben elhelyezésre alkalmas ingóság a közigazgatási hatóság útján lefoglalható és megváltható. Az ingóság a lefoglalással a Tanács által kijelölt közgyűjteménynek, a 19. §. első bekezdésében említett esetben az ásató intézetnek (intézeteknek), a 19. §. negyedik bekezdésében említett esetben pedig az ásató hazai közgyűjteménynek tulajdonává válik. A találót és a rejtő dolog tulajdonosát kártalanításként egyenlő arányban együttvéve a lelet értékének kétharmada illeti meg. A 19. §. első és negyedik bekezdésében említett esetben találónak az ásató intézetet, illetőleg hazai közgyűjteményt kell tekinteni; ehhez képest ezekben az esetekben csak a rejtő dolog tulajdonosát illeti kártalanításként a lelet értékének egyharmada, amennyiben a földtulajdonossal az ásatás megkezdése előtt más megállapodás nem jött létre. A kártalanítás összegét megállapodás hiányában a Tanács és a találó által, a 19. §. első és negyedik bekezdésében említett esetben a Tanács és a rejtő dolog tulajdonosa által kijelölt két-két szakértőből s általuk választott elnökből álló bizottság javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. A találót és a rejtő dolog tulajdonosát kérelmükre a Tanács az ásatásból előkerült, közgyűjtemény részére igénybe nem vett anyagból a kártalanítási Összeg értékének megfelelő értékű tárgyakkal elégítheti ki. Külföldi tudományos intézet vagy szaktudós által végzett ásatás eredményeként előkerülő anyag többes példányaiból egyes darabokat vagy sorozatokat a Tanács kivételesen indokolt esetben átengedhet a külföldi ásatónak. Ha az ingóságot a Tanács nem váltja meg, tulajdonát felerészben a találó, felerészben a rejtő dolog tulajdonosa szerzi meg. Ha a kutatást a Tanács előzetes hozzájárulása nélkül folytatták vagy a találás bejelentését elmulasztották, a 18. §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolog, ha muzeális értéke van, a Tanács által kijelölt közgyűjteményre, egyébként az államkincstárra száll. A rejtő dolog tulajdonosa azonban a jelen §. harmadik és hatodik bekezdésében biztosított jogait megtartja, ha a találást utóbb, mihelyt arról értesült, nyolc nap alatt bejelenti. Amennyiben a leletet elidegenítik, mielőtt a TanáGS arra nézve intézkednék, az elidegenítő a dolog felkutatásával ós esetleges megszerzésével felmerülő költséget köteles megtéríteni. 22. §. Ha a 18. §. első bekezdésében felsorolt ingóságok fogalma alá eső dolgot kutatásra vagy ásatásra felfogadott személy találta, találónak az előbbi §, szempontjából a.felfogadót kell tekinteni. Aki a dolgot idegen dologban felfogadás és az arra jogosult engedélye nélkül végzett kutatás során találta, azt az előbbi §. értelmében a találót megillető jogok nem illetik, hanem e jogok arra a községre szálnak, amelynek területén a dolgot találták.