Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-151
72 151. szám. eszközeiről és módjairól. A törvény megalkotása egyúttal a Szent Korona iránt érzett hűséges ragaszkodásnak és — ami ezzel egyértelmű — a nemzet ősi államformája, az ezeréves független magyar királyság intézménye mellett való rendületlen kitartásnak is bizonyítéka lesz. A benyújtott javaslat egyébként, az irányadóul vett elvek szempontjából, nem jelent lényegi eltérést azoktól az alapelvektől, amelyek régi, évszázados törvényeinkben, valamint törvényes szokásaink rendjén eddig érvényesültek. Ennek megfelelően minden irányban érintetlenül maradt az a főelv, hogy a Szent Koronát — és jelentőségükhöz mérten a többi szorosan vett koronázási jelvényeket — törvényszerű, magasztos közjogi rendeltetésük betöltése céljából a nemzet és királya számára állandóan az országban kell tartani ós hűséges, szorgos gondviseléssel kell őrizni. A korona ós a többi koronázási jelvények gondviselésére elsősorban az ország koronaőrei hivatottak. Minthogy azonban a minisztérium hatóságának és felelősségének a koronázási jelvények gondviselése tekintetében is érvényesülnie kell és a minisztérium közreműködése e kiváló közjogi feladat köréből sem az általános kormányzati felelősség, sem pedig a hatékony gondviselés sérelme nélkül ki nem zárható, az ország koronaőreinek jogaikat ós kötelességeiket a m. kir. minisztériummal egyetértésben kell gyakorolniuk. A javaslat olyan megoldásokat keresett ós tartalmaz, amelyek a felelős minisztérium és a koronaőri működés kívánatos összhangzatosságát messzemenően biztosítják anélkül, hogy a koronaőr függőségi visszonyba jutna a minisztériummal. A javaslat a minisztérium, illetőleg, annak képviseletében, a miniszterelnök ós a koronaőr egyetértő eljárását tartja ugyan elérendő célnak, de gondoskodik arról is, hogy az országos koronaőr az indokoltnál messzebbmenően magas közjogi tisztének ellátásában ne korlátoztassék. Ezért a javaslat a miniszterelnök és koronaőr közt kiegyenlíthetétlenül fennálló ellentétek eseteiben az országgyűlés döntését ajánlja. A törvényjavaslat a továbbikban a megüresedett koronaőri állás haladéktalan betöltését írja elő és szabályozza a koronaőrök hivatal viselése szempontjából tekintetbejövő egyéb kórdóseket, mint amilyen: a tennivalók sorrendje, a lakó és tartózkodási hely változásának a bejelentése, a Szent Korona mellett tartózkodás kötelező esetei. Külön fejezet tartalmazza a koronázási jelvényeknek pontos felsorolását ós a koronaőri gondozás alá tartozó egyéb tárgyak megjelölését. A következő fejezet az őrzés ós tartás állandó helyét, módját, a más helyen őrzés és tartás tilalmát, e tilalom kivételeit ós a m. kir. koronaőrségi parancsnok kinevezése előtt az országos koronaőr meghallgatásának kötelességét állapítja meg. Az ország ékességeinek ideiglenes, átmeneti kivitelét, a kivitel eseteit tartalmazza a következő fejezet, amely egyúttal a páncélkamara minden felnyitásának esetére állami jegyzőkönyv készítését teszi kötelezővé s e jegyzőkönyv készítésének, aláírásának ós elhelyezésének szabályait tartalmazza, áz utolsó két fejezetben a törvényjavaslat a koronaőrző helyiségekbe való belépés jogosultságát és eseteit állapítja meg és végül kimerítő szabályozásban "részesíti a biztonság szempontjából igen fontos kulcstartás kérdését is. Hiányoznak a javaslatból a szervezeti vonatkozású szabályok, mint amilyen : a koronaőrrétótel módja, a koronaőrök minősítési kellékeinek megállapítása stb. Minthogy számos régi törvényünk a koronaőr megválasztásának és személyi minősítésének kellékeit megfelelően körülírják s egyébként is a törvényes gyakorlat úgy ezekben, mint más hasonló kérdésekben évszázadokon keresztül minden nehézség ós fennakadás nélkül érvényesülhetett, úgy véli
