Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-151

68 151. szám. Melléklet a 161. számú irományhoz. Indokolás a „Szent Korona és a koronázási jelvények gondviseléséről" szőlő törvényjavaslathoz. I. A Szent Koronát államiságunk első századaiban a székesfehérvári székesegyházban egyházi személyek őrizték. Ezt tanúsítja a Szent Korona őrzéséről szóló első okleveles emlékünk 1198. évből (Fejér : Cod. dipl. II. k.) és IV. Béla 1254 évben kelt oklevele, mely az egyházat a koronaőrzés jogában megerősíti. Az Árpádház kihalása után az ország sorsának viszontagságaiban a Szent Korona is osztozott. 1304-ben Prágába, majd Apor László, erdélyi vajda birtokába került. Róbert Károly csak később, más felszentelt koronával törtónt megkoronáztatása után koronáztathatta meg magát Szent István koronájával, — »hogy a magyar nemzet véleményének elég tétessék ós a nép kebeléből a megütközés kiírtassék.« A Szent Korona ezután — körülbelül Nagy Lajos idejében — Visegrádra, világi rendűek őrizetébe került. Mátyás és II. Ulászló törvényei Visegrádot már mint megszokott őrzési helyet említik. Első törvényes intézkedésünk a Szent Korona 'őrzéséről I. Mátyás király idejéből való és kimondja, hogy miután »a Szent Korona annak helytelen őrzése ós gondozása miatt az országból idegen kézre jutott« a király »e tiszténél fogva annak kellő megőrzése és megtartása céljából — ... a főpapós báró uraknak, meg az ország nemeseinek közös megegyezésével és akaratából egy különben megszokott (őrző) helyről és arra alkalmas (őrző) személyekről kíván gondoskodni« (1464:11.). A közjogi őrzés intézménye tehát ekkor — legalább is elvben — kialakult. Az intézmény továbbfejlesztése II. Ulászló törvényeiben törtónt meg. Az 1492:111. törvénycikk kimondja, hogy az ország koronája »a főpap urak és bárók kezéből semmi ürügy, vagy keresett szín alatt, sem készakarva, sem fondorkodva ki ne vétessék, hanem hagyassék, hogy azt régi szokásukhoz és szabadságukhoz képest azok tartsák és őrizzék, akiket e célra bizonyos számmal saját kebelükből egyórtelemmel megválasztanak«. Ugyancsak Ulászló 1498 : XXV. törvénycikke kimondja, hogy a »Szent Koronát ne a főpapok, hanem egyedül a báró urak és világiak őrizzék«. Az 1500 : XXIII. törvénycikk szerint a korona őrzésére