Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-147

147. szám. 33 járásban hozott határozatot a Tanács­nak is kézbesíteni kell. A Tanács az ily határozatok ellen jogorvoslattal élhet. III. Fejezet. Az ingó műemlékek és egyéb muzeális tárgyak felkutatása (gyűj­tés, ásatás stb.) és védelme. 17. §. A muzeális kutató és gyűjtő munkának és az azzal kapcsolatos tudományos munkálatoknak rendsze­res tervét az 1922 : XIX. t.-c. 3. § 7. pontjában foglalt rendelkezések értelmében a Tanács állapítja meg. A kutatások (ásatások) tervé­nek kidolgozására, e munkálatok or­szágos megszervezésére, állandó elő­mozdítására, általános érdekű tudo­mányos feladatok megoldására és a szaktudomány külföldi kapcsolatai­nak kiépítésére a Tanács keretében a felmerülő szükséghez képest, az illetékes nemzeti nagy közgyűjtemény első tisztviselőjének elnöklete alatt szakbizottságok, alakíthatók. E szak­bizottságoknak a közgyűjtemények­kel szemben csak tanácsadó és véle­ményező hatáskörük van s javasla­taikat az érdekelt közgyűjtemény ügyeiben illetékes szaktanács bírálja el. Ügyrendjüket és állandó szerveik hatáskörét a Tanács állapítja meg. A Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjének elnöklése alatt az előző bekezdés értelmében alakítandó Országos Régészeti Szakbízottság előadója a Tanács javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az egyetemi szaktanárok vagy múzeumi vezető tisztviselők közül öt évre kinevezett országos régészeti előadó. A kutatással és gyűjtéssel, vala­mint a 24. §-ban meghatározott ingó­ságok megszerzésével (25., 26. §.) kapcsolatban felmerülő kiadásokat a »Közgyűjtemények Országos Alap­jából« (9. §.) kell fedezni. 18. §. Ásatásnak az 1881 : XXXIX. t.-c. 3. §-ában meghatározott célon felülrégészeti, történeti, antropológiai, Felsőházi iromány. 1927—1932. VI. kötet földtani ós őslénytani emlékek fel­kutatása céljából is helye van. Jelentősebb ily emlékeket rejtő területet a^ vallás- és közoktatásügyi miniszter ásatás szempontjából »til­tott területinek nyilváníthat s ily területen az ásatás joga kizárólag a Tanács által kijelölt intézményt illeti meg. Az első bekezdésben meghatá­rozott célból elrendelt ásatásra az 1881 : XXXIX. t.-c. 11, és 12. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazást nyernek. Az így kisajátított terület vételárának megállapításánál az ott található emlékek értéke nem vehető figyelembe. 19. §. A Magyar Nemzeti Múzeum­nak az ország egész területén, Buda­pest székesfőváros múzeumainak a főváros egész területén, a többi köz­gyűjteménynek a Tanács által sza­bályrendeletben megállapított helyi körzeten belül joguk van a Tanács előzetes értesítése és a földtulajdonos kártalanítása mellett, önállóan vagy egymással együttműködve rendsze­res ásatásokat végezni. Minden más, az előző §-ban meg­határozott célú ásatáshoz, annak megkezdése előtt a Tanács hozzá­járulását kell kérni. A Tanács az ásatásokhoz a mun­kálatok ellenőrzésére szakértő köze­get küldhet ki, az ásatás eredményé­ről az ásató szerzői és egyéb jogának biztosítása mellett szabatos jelentést kívánhat, s ha a tudomány érdekei kívánják, a felmerült költségek megtérítése mellett az ásatást saját közegeivel folytathatja. Külföldi tudományos intézetek vagy szaktudósok csak valamely magyar közgyűjteménnyel együtt ásathatnak. 20. §. A Tanács előzetes hozzá­járulásával, de szakértő közegének részvétele nélkül folytatott ásatás eredményeként előkerült dolgot a találó köteles harminc nap alatt, terv­szerű ásatás esetén kívül előkerülő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom