Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-163
126 163. szám. az Önmaga által kinevezett új vörös cárnak. Sulgin, Termateusov, Obolenszky és Smeman egy politizáló titkos társaságot szerveztek, amely az orosz forradalomban nem szokatlan ügyeskedéssel befolyásos magyar urakat is félrevezette volna orosz szép asszonyok segítségével. Az orosz katonák menekültbarakkját Sulgin önhatalmúlag elfoglalta és bejelentette, hogy aki nem engedelmeskedik neki, azt Oroszországba toloncoltatja. A Sulgin-féle mozgalom erkölcsi hatása az lett, hogy a felbérelt legénység inzultálja a volt orosz cári tiszteket, hogy a hatóság elkobozta az orosz tiszti szervezet pecsétjét, de tűri a felbérelt és lázadó katonák terrorját. Mégis csak veszélyes dolog Magyarországon ezt a hamis mezbe bujt vörös aknamunkát tótlenül nézni. Veszélyes dolog így játszani a tűzzel. Ha semmi bizonyíték nem volna Sulginók ellen, akkor is elegendők volnának a fönti jelenségek, hogy a magyar belügyi kormányzat ne tűrje tovább ennek a gyanús társaságnak a méregkeverését és intrikáit Egyelőre csak annyit állapítunk meg, hogy ez a Sulgin sohasem volt a cár generálisa, a forradalomban szerzett érdemének elismeréséül Kerenszky nevezte ki generálisnak, igen nagy szerepet játszott a forradalmi katonatanácsban, parancsnoka volt a vörös gárda eddigi zászlóaljának. Puriskievics azzal vádolta ezt az elvtárs generálist, hogy a cseka, vagyis az orosz titkos bolsevista rendőrség szolgálatában áll. Haditörvényszék elé is állították a fehérek, de megszökött bírái elől. Sulgin elvtárs valódi értékére igen jellemző, hogy a Preobi asenszki ezred tisztikara kizárta őt 1927. február 27-én az orosz tisztek sorából. Ez a kizárás nem politikai okokból történt. Mégis csak furcsa, hogy az orosz emigráció ellenőrzését, gondozását és vezetését, erkölcsi képviseletét egy olyan egyén gyakorolja Magyarországon, akit diszkvalifikáltak tiszttársai, aki alcímeket használ, aki parancsnok volt az orosz vörös gárdában és akiről ma sem bizonyos, hogy kit szolgál tulaj donképen. A Sulgin-féle elvtárs generális többi dolgai különben úgy értesülünk, már a legközelebb a nagy nyilvánosság elé kerülnek.« A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányságának felhívására a »Kis Újság« felelős szerkesztője bejelentette, hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemény szerzője a lap főszerkesztője, Huszár Károly, aki jelenleg a Felsőház tagja. Mivel a vádtanács megkeresése a m. kir. igazságügvminiszternek 1881. évi december hó 23-án 56.440. szám alatt kiadott rendeletében felsorolt szempontoknak kellő figyelembevétele mellett történt, nevezetesen a beterjesztett iratokból kitűnik, hogy a megkeresés illetékes büntető bíróságtól származik, zaklatás esete fenn nem forog, a panasz tárgyát a büntető törvény által tiltott cselekmény képezi, az összefüggés ezen cselekmény s az annak elkövetésével vádolt felsőházi tag személye között fennforogni látszik : albizottság ennélfogva azt a tiszteletteljes javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, hogy a fennforgó esetre vonatkozólag Huszár Károly felsőházi tag mentelmi jogának felfüggesztését elhatározni méltóztassék. A határozatról értesítendő lesz a budapesti kir. büntető törvényszék vádtanácsa a budapesti kir. főügyész útján. Kelt Budapesten, a Felsőház mentelmi bizottságának 1928. évi május hó 18-án tartott üléséből. Báth Zsigmond s. &., Degré Miklós s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a menüimi bizottság jegyzője.
