Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-153

158. szám. 95 A jelzálogadósnak oly vagyontár­gyaira, amelyek a jelzálogjoghatálya alól ekként ki vannak véve, a jelen törvény rendelkezései nem vonat­koznak . 4. §. A jelen törvény értelmében alapított jelzálogjoggal terhelt va­gyonra végrehajtást csak mint jogi egységre lehet vezetni. Az ipari zálogleveleket kibocsátó intézet vagy írásbeli hozzájárulásá­val más hitelező egyes vagyontár­gyakra külön is vezethet végrehaj­tást. Más hitelezőtől vezetett ily részleges végrehajtás esetében is érin­tetlenül maradnak az intézetnek, illetőleg a záloglevélbirtokosöknak jogai a jelzálog tárgyaiból való ki­elégítés tekintetében, hacsak a zálog­levólkibocsátó intézet az elsőbbségről külön le nem mond. 5 §. A jelen törvény értelmében alapított jelzálogjog a jelzálogadóst nem gátolja ingó vagyontárgyainak elidegenítésében és jogügylettel más hitelező javára elzálogosításában, az ipari üzem folytatásában s az üzem folytatásával kapcsolatos jogügyletek létesítésében; köteles azonban üze­mét a rendes gazdálkodás szabályai­nak megfelelően folytatni, a zálog­fedezet fennmaradásáról gondoskodni s általában mindentől tartózkodni, ami a jelzálogos hitelező kielégítési jogát veszélyeztetné vagy csorbítaná. A jelen törvény értelmében alapí­tott jelzálogjoggal terhelt ingatlant csak az ipari zálogleveleket kibocsátó intézetnek írásbeli hozzájárulásával és csak úgy lehet elidegeníteni vagy további jelzálogjoggal terhelni, hogy az a zálogfedezet jogi egységének kötelékéből kikerüljön. A jelzálogul lekötött ingatlan el­vált alkotórészei, valamint azok az ingó dolgok, amelyekre a jelzálogjog kiterjed, felszabadulnak a jelzálogjog alól, ha harmadik személy tulajdo­nába kerülnek vagy azokra harma­dik személy a dolog birtokával egy­bekötött dologi jogot szerez. A jel­zálogjog hatálya megszűnik az olyan jog tekintetében is, amely megszűnt vagy harmadik személyre szállt. A felszabadulás nem következik be, ha a dolgot vagy a jogot előbb, mint­sem a felszabadulást egyébként elő­idéző tény bekövetkezett volna, a jelzálogos hitelező javára végrehaj­tás alá vonták. 6. §. Az ipari záloglevelek kibo­csátásának alapjául szolgáló jelzá­logjogot a jelzálogadós jelzálogul lekötött vagyonáról készült központi telekkönyvi betétbe keli bejegyezni. Az ipari vállalatok központi telek­könyvét a budapesti kir. törvényszék mint központi telekkönyvi hatóság szerkeszti és vezeti. Ezt a telek­könyvet a vasutak és csatornák köz­ponti telekkönyvétől és a hajólajst­romtól elkülönítve kell megnyitni és továbbvezetni. Az ipari vállalatok központi te­lekkönyvébe fel kell venni a jelzá­logadósnak jelzálogul lekötött ingat­lanait, az azokkal kapcsolatos telek­könyvi jogokkal együtt. Az ingatlanok tartozékait és a vállalatnak az üzemhez tartozó egyéb olyan vagyontárgyait, ame­lyekre a jelzálogjog kiterjed, a jel­zálogjog e vagyontárgyak telekkönyvi feltüntetése nélkül már törvénynél .fogva terheli. 7. §, A jelzálog adósnak azt az in­gatlanát, amelyen telepe van, a tu­lajdonában lévő egyéb olyan ingat­lanokkal, amelyek üzemének folyta­tásához szükségesek vagy arra szol­gálnak, csak egy telekkönyvi jószág­testté egyesítve lehet a központi te­lekkönyvbe felvenni, tekintet nélkül arra, hogy ugyanegy községben ós ugyanazon kir. járásbíróság mint te­lekkönyvi hatóság kerületében fek­szenek-e vagy nem. Az ipari vállalatok központi telek­könyvébe a jelzálogadósnak csak olyan ingatlanait lehet felvenni, amelyek a jelzálogadósnak teher­mentes tulajdonai. Az ingatlant ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom