Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-152
92 152. szám. A becikkelyezés iránt készített törvényjavaslat 2. §-ában foglalt megállapodás a Hivatal létesítésének és fenntartásának, valamint a költségekhez való hozzájárulásnak kötelezettségén kívül még csak a Hivatal felügyeletére és ellenőrzésére hivatott Bizottságot jelöli meg és a megállapodást alá nem író országok későbbi csatlakozási jogát, valamint a megállapodás megerősítésének módozatait írja körül, míg a megállapodáshoz csatolt és annak lényeges alkotó részeként tekintendő szervezeti szabályzat a Hivatal jogi állásán kívül az említett Bizottság összetételét és hatáskörét, továbbá a Hivatal szervezetét ós hatáskörét szabályozza. Ugy a megállapodás, mint a szervezeti szabályzat egyes cikkei önmaguktól értetődő, világos rendelkezéseket tartalmazván, megokolást alig igényelnek. E részben csupán a szervezeti szabályzat 4, 5., 6., 7., 9. és 11. cikkei képeznek kivételt, mint olyanok, amelyeknek bővebb megvilágítása nem mutatkozik feleslegesnek. A szervezeti szabályzat 4. cikke a Hivatal főhivatását írván körül, a) pontjában azoknak a fertőző állatbetegségeknek a kórtanára és megelőzésére vonatkozó tanulmányok és kísérletek kezdeményezését ós irányítását utalja a Hivatal hatáskörébe, amelynek érdekében a nemzetek együttműködésének szüksége merül fel. Főként olyan fertőző állatbetegségeket ért a szabályzat e megjelölés alatt, amelyek nem minden országban, vagy helyesebben, csak néhány, állategészségügyi szempontból nem jól organizált országban uralkodnak, melyekre nézve azonban a kulturáltabb országokba való behurcolás lehetősége mégis fennáll, behurcolásuk esetén pedig az állatállomány súlyos veszélyét jelentik. Ilyen pl. a behurcolása esetén az egész ország kérődző állatállományát pusztulással fenyegető keleti marhavész, amely ezidőszerint Oroszországra, Törökországra és Ázsiára van ugyan visszaszorítva, de amelynek a többi európai, sőt az amerikai országokba betörése, mint azt a közelmúlt bizonyítja, nincs véglegesen elhárítva. Erre a fertőző állatbetegségre vonatkozó mai ismereteink nem állanak egymással összhangban, pedig elkerülhetetlen szükség, hogy összhangba hozassanak abból a célból, hogy megállapíthatók legyenek a betegség betörése ellen biztos védelmet nyújtó rendszabályok a nélkül, hogy azok az állatokkal és állati nyersterményekkel való kereskedelem érdekeit és szabadságát sértenék. Ámde az összhangba hozatal megnyugtatólag csakis e betegség uralkodása helyén ós csakis a nemzetek közös egyetértésével kijelölt testület részéről történhetik, mert a még vészmentes államok, éppen a betegség veszélyessége miatt, saját területeiken ilyen kísérletes tanulmányok folytatását meg nem engedhetik, s különben is egy-egy állam részéről végzett ilyen kísérleti tanulmányozás eredménye aligha számíthat általános elfogadásra. Ugyanezen cikk c) pontja a Hivatalfeladatkörébe utalja az állategószségügyrendészetre vonatkozó nemzetközi megállapodások • tervezeteinek tanulmányozását, mely körülírás alatt a szabályzat olyan nemzetközi megállapodások szakszempontból való előkészítését érti, amelyek bizonyos járványos állatbetegségek ellen az egyes országok határain elrendelendő szabályok megállapítása végett köttetnének, úgy, amint a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal előkészítése alapján az 1912. évben Parisban megtörtént az emberi pestisre, kolerára és sárgalázra vonatkozólag. Az 5. cikk a kormányoknak azt a kötelezettségét állapítja meg, hogv az e cikkben nóvszerint felsorolt állatbetegségeknek addig nem fertőzött területen való fellépését és terjeszkedését a Hivatalnak bejelentik, még pedig a nemzetgazdasági szempontból legveszedelmesebb két betegségnek, a kelet marhavésznek és ragadó száj- és körömfájásnak eseteit táviratilag azonnal
