Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-89
.§£.. szám. 85 «em volt észlelhető a mezőgazdaság körében a jelzáloghitel kiaknázására, törekvés, mint ma s ennek nem: .utolsó sorban,a mezőgazdasági technika fejlődése az oka, amely viszont megfelelő hitel rendelkezésre állása esetében a föld belterjese^b és eredményesebb művelését; teszi lehetővé. Éppen ; ezért már csak a többtermelés érdekében sem szabad elmulasztanunk ennek a hiteleszköznek a megvalósítását., E mellett ez a jogintézmény, amily logikusan kapcsolódik a forgalmi és biztosítéki jelzálogjoghoz, éppen annyira veszélytelen is az ingatlantulajdonos eladósodása szempontjából., '• :,. A forgalmi jelzálogjognál a követelés és a jelzálogjogilag bekebelezett ^összeg fedik egymást, a biztosítéki jelzálogjognál a telekkönyvi közhitel a követelésre nem terjed ki, a telekadósságnál mint harmadik formánál viszont a, biztosítéki jelzálogjognál predomináló elemek egészen hiányoznak és az intézmény jogi struktúrája ennek folytán egészen egyszerűvé válik, , Az ingatlantulajdonos szempontjából a telekadósság azért előnyös, mert lehetővé teszi hitel igénybevételét a nélkül, hogy az ingatlantulajdonos személyes adóssá — és ezzel a tartozásért egész vagyonával felelőssé — válnék, vagyis a telekadósság intézményének segélyével az ingatlantulajdonos jóllehet önmaga fogja élvezni a nyújtott kölcsönt, közvetlenül ahhoz hasonló jogi helyzetbe jut, mint amilyenben ma az az ingatlantulajdonos van, aki a jelzálogos hitelezőnek nem személyes adósa. Kiemelést érdemel még a jelzálogadóslevél intézménye, amelynek célja -elvileg a jelzálogos követelés telekkönyvön kívüli átruházását értékpapírként közvetíteni. Erről már a bizottsági szöveg is megemlékezik, annak szabályozását külön törvényre bízva (673, §. 3. bekezdés). Az intézmény általánosítását a képviselőházi bizottság azért nem tartotta volna helyesnek, mertavatatlan kezekben az ingatlan könnyelmű eladósításának igen veszedelmes eszközévé fajulhatna, a parciális intézményként szabályozást viszont nem tartotta a polgári törvénykönyv keretébe beilleszthetőneki Minthogy a javaslat maga is a magánjog területének csak egy kis részletét öleli fel, természetes, jhogy a bizottságtól kívánatosnak tartott parciális szabályozás is beleillik és -semmi célja nem volna annak, hogy ez a szabályozás más törvénybe rit altassák.-Annak, -hogy .a javaslat a telekadósság intézményét megvalósítja, természetszerű következménye a jelzálogadóslevéllel párhuzamosan m\ telekadóslevél szabályozása; - ! : : ; ; \ Nem ismeri a javaslat sem a járadékadósság intézményét, amely â telekadósságnak volna minősített formája, mert ettől, az idegen intézménytől kedvező gyakorlati eredményt nem lehet várni. Ez az intézmény Németországban is holt, ahol pedig a fejlett hitelélet minden csak- némikóp hasznos jogintézményt kiaknáz. . v < Azokra a kisebb fontosságú — bár nem mindig jelentéktelen —eltére* sekre, amelyek a polgári törvénykönyv bizottsági szövegének megfelelő rendelkezései és a javaslat rendelkezései közt mutatkoznak, a részletes indokolás során lesz alkalmam rámutatni, ezúttal jcsak azt emelem ki, hogy az eltérések legnagyobb része a szöveg világosabbá, könnyen érthetővé tételét •célozza. V. A javaslat a jelzálogjogra vonatkozó anyagi jogszabályokat a máiemlített jogintézmények szerint csoportosítva tartalmazza és a vegyes és átmeneti intézkedéseket tartalmazó utolsó fejezettel együtt öt fejezetre oszlikA javaslatnak általános része, amely a valamennyi jelzálogjogi formára egyaránt alkalmazandó szabályokat tartalmazná, nincsen, hanem, az ilyen rendelkezéseket a »közönséges jelzálogjogról« szóló első fejezet tartalmazza.
