Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

89. sz"ám. 65 nem terjeszt elő vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a telekkönyvi hatóság a jelzálogjog törlése tárgyá­ban határoz. 21. §. A tulajdonos a jelzálogjog megalapításakor a hitelező irányában nem mondhat le arról a jogáról, hogy e jelzálogjog kitörlése esetében a törölt jelzálogjogi bejegyzés rang­helyével rendelkezhetik vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegy­zésének céljára fenntarthatja. Későbbi hitelező vagy harmadik személy irányában azonban a tulaj­donos lemondhat arról a jogáról, hogy a jelzálogjogi bejegyzés rang­helyével a jelzálogjog törlése után rendelkezhessék, vagy hogy e rang­helyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa. Az ily lemon­dást a telekkönyvben fel lehet je­gyezni. 22. §. Ha a jelzálogot végrehajtási árverésen eladják vagy haszonvételére végrehajtást foganatosítanak a nélkül, hogy a kielégítési sorrend megállapí­tása előtt a követelés megszűnte vagy a hitelező lemondása alapján a jelzálog­jogot a telekkönyvben törölték volna vagy a jelzálog tulajdonosa a törlés alkalmával feljegyzett ranghelyfenn­tartás alapján új jelzálogjogot be­jegyeztetett volna, a jelzálogjog rang­helye a kielégítési sorrend meg­állapításában figyelmen kívül marad. Amennyiben azonban a jelzálog tulaj­donosa a követelés kiegyenlítéseért harmadik személytől megtérítést követelhet vagy ily követelés har­madik személy javára a tulajdonossal szemben áll fenn, a még nem törölt jelzálogjog hatálya e követelés biz­tosítására fennmarad. 4. A jelzálogjog terjedelme a követelés tekintetében. 23. §. A jelzálog nemcsak a köve­telés bejegyzett összegének, továbbá a bejegyzett kamatnak és mellék­szolgáltatásnak szolgál fedezetül, ha­nem a törvénynél fogva fedezetéül szolgál a követelés törvényes kamatá­nak, a jelzálogos követelés felmon­dásával járó költségnek és a köve­telésnek a jelzálogból való kielégí­tésével járó per- és végrehajtási költségnek. 5. A jelzálogjog tárgyi terjedelme. 24. §. A jelzálogjog nem ad jogot a jelzálog birtokára, a jelzálog gyü­mölcseinek szedésére vagy egyéb hasznainak élvezetére. Semmis az oly megállapodás, amely a jelzálog birtokát vagy a jelzálogos követelés kamatai fejében a gyümöl­csök szedésének vagy egyéb haszon élvezetének jogát a hitelezőnek biz­tosítékul átengedi. .25. §, A jelzálogjog az ingatlant alkotórészeivel és tartozékaival együtt terheli. 26. §. A jelzálogjog kiterjed az oly ingatlanrészre is, amely a telekkönyv­ben hozzájegyzéssel a jelzálogjog bejegyzése után lett a terhelt ingatlan alkotórészévé. A hozzájegyzett in­gatlanrészt már terhelő jogok azon­ban, hacsak az érdekeltek másként nem állapodtak meg, ez ingatlan­rész tekintetében rangsorban meg­előzik a másik ingatlanra a hozzá­jegyzés előtt már bejegyzett jogokat. Ellenben nem terjed ki a jelzálog­jog közös tulajdonban álló ingatlan tekintetében az oly tulajdoni há­nyadra, amely a jelzálogjoggal terhelt hányaddal a terhelés után egy tu­lajdonostárs tulajdonába kerül. A tulajdonos a szerzett jogok sérelme nélkül kérheti a jelzálogjog kiter­jesztését. 27. §. Az ingatlantól elvált termé­nyek ós egyéb alkotórészek, amennyi­ben elválásuk a rendes gazdálkodás szabályai szerint történt, az elválással felszabadulnak a jelzálogjog alól, hacsak azokat a jelzálogos hitelező javára már előbb végrehajtás alá nem vonták. A rendes gazdálkodás szabályai ellenére elvált termények és egyéb Felsőházi iromány. 1927—1932. IV. kötet. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom