Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-84
38 84. szám. a testvéreket egyáltalán nem sorozza a kártalanításra igényjogosultak közé. Az ajánlás az igényjogosult hozzátartozók járadékainak legmagasabb együttes összegét a baleseti sérült évi teljes munkabérének legalább kétharmadában véli megállapítandónak, az 1927 : XXL t.-c.-kel szabályozott baleseti biztosítás keretében ezzel szemben ez a legmagasabb összeg a beszámítható évi javadalmazás kétharmada (1927 : XXI. t.-c. 79. §-a)> amely — mint fentebb kifejtettem — adott esetben az évi teljes munkabér kétharmadánál kisebb lehet. Végül az ajánlás IV. pontja az üzemi baleseti sérültek újraképzésónek előmozdítását teszi az országos törvényhozások, illetve kormányok kötelességóvó; az 1927: XXI. t.-c. ebben az irányban intézkedést nem tartalmaz. Bár az ajánlás sok oly gondolatot vet fel, amelyet nem egy külföldi törvényhozás már megvalósított, és amely a magyar balesetbiztosítási törvényhozás jövőbeli fejlődósének is kétségkívül irányt fog szabni, a magyar kormány ezidőszerint még sincs abban a helyzetben, hogy az ajánlást elfogadásra ajánlja, mert ez a magyar balesetbiztosítás terheinek további növekedésére vezetne és ezzel az amúgy is válsággal küzdő termelés nehéz helyzetét csak súlyosbítani volna alkalmas. III. Az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó viták eldöntésére hivatott bíróságokról szóló ajánlást az 1927 : XXI. t.-c.-kel szabályozott baleseti biztosítás szempontjából aggálytalanul el lehetne fogadni, mert e baleseti biztosítás körében a biztosítottak kártalanítási igényei ma is bírói jogvédelemben részesülnek és az ez igények tekintetében keletkező viták elbírálására hívatott bíróságokban az ajánlás I. pontjában kifejezett kívánalommal összhangban a munkások és a munkaadók köréből való bírák is helyet foglalnak (1921 : XXXI. t.-c. 19. §-a és 20. §-ának második bekezdése). Viszont azonban az 1900: XVI. t.-c.-kel szabályozott gazdasági baleseti biztosításnak küszöbön álló további kiépítése folytán kívánatosnak látszik, hogy ebben a kérdésben a törvényhozásnak teljesen szabad keze legyen, miért is a kormány az ajánlás elfogadását ezidőszerint nem ajánlhatja. IV. Az idegen ós a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítéséről szóló ajánlás elfogadásának nem volna akadálya, mert a kormány teljes mértékben egyetért az ajánlásban kifejezésre jutó azzal a szándékkal, hogy az államok az üzemi balesetet szenvedett külföldi honosok kártalanítási igényének érvényesítését kölcsönösen megkönnyítsék. Minthogy azonban az ajánlás I. h) pontja a vitás kártalanítási igények tárgyában döntő bíróságokról tesz említést, jóllehet — mint már fentebb kifejtettem — nem szükséges, hogy a magyar törvényhozás lekösse magát a gazdasági baleseti biztosításban felmerülő kártalanítási vitáknak bírói hatáskörbe utalása mellett, a kormány nincs abban a helyzetben, hogy ezt az ajánlást elfogadásra ajánlja.'
