Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-98
164 98. szám. alapján. E statisztikai adatgyűjtéseket egyszerűsítés és az adatszolgáltatók kímélése szempontjából az 1924. évtől kezdve a statisztikai hivatal egyesítette oly formán, hogy az 1921. óta folyamatban levő ^bányaüzemi ós termelési statisztikai kérdőívbe felvette a m. kir. bányakapitányságok által gyűjtött statisztikai adatokra vonatkozó kérdéseket, így pl. a teljesített ós mulasztott műszakokra vonatkozókat, valamint a bányaüzemekben előfordult balesetekre és a vállalatok által fenntartott bányatárspénztárakra irányulókat is. Bővült továbbá a kérdőív azokkal a kérdőpontokkal, amelyek a bányák villamos áramfejlesztő berendezését, áramtermelését és fogyasztását tudakolják ós a gyáripari statisztikai adatgyűjtés ilyenirányú kiegészítésével együtt váltak szükségesekké (bővebb részletezésüket lásd a gyáripari statisztikáról szóló részben), kiegészült ezenkívül az alkalmazott munkások honosságáról, a felhasznált tüzelő-, világító- és nyersanyagok, félgyártmányok és üzemi segédanyagok valószínű származási helyéről, végül a termelés értékéről szóló kérdésekkel. A kérdőívek a bányakapitányságok közreműködésével gyűjtetnek be oly utasítással, hogy a bányaüzemek viszonyait ismerő bányahatóságok a kérdőíveket összegyűjtve és felülvizsgálva egy csomagban terjesztik be a statisztikai hivatalhoz, hol az adatok megfelelő csoportosításban feldolgoztatnak. D) Gyátipari statisztika. A magyar villamossági törvény előkészítése céljából végzett munkálatoknál különös fontosságot nyertek azok az adatok, amelyek az 1921. év óta folyamatban levő bányászati, valamint a gyáripari termelési és üzemi statisztikai adatgyűjtés, keretében a bányaüzemek és gyárak villamos áramfejlesztő berendezéséről, áramtermeléséről és áramfogyasztásáról gyűjtetnek. Ez adatokra vonatkozólag új kérdőpontok vétettek fel a gyári termelési statisztikai kórdőfüzetbe, amelyek gópegységenkint és áramrendszer szerint tudakolják az áramfejlesztő gépek darabszámát, teljesítőképességét és a termelt áram feszültségét ; kérdezik az akkumulátortelepeknél a cellák számát, valamint a telep kapacitását s részletes adatokat kívánnak a távvezetékek és az elosztó hálózat hosszáról, . áramának rendszeréről és feszültségéről. Kutatják továbbá az összes gyári jellegű áramfejlesztő telepek — tehát nemcsak a közhasznú, hanem a saját célra termelő áramfejlesztő telepek — energiatermelését ós annak elosztását a szerint a cél szerint, melyre a villamos energia szolgált. Kérdéseket tartalmaznak ezenkívül a hálózatba kapcsolt villamos motorok teljesítőképességére s az izzólámpák fogyasztására vonatkozólag, tudakolják továbbá az áram különféle egységárait, a fogyasztók számát, a fogyasztó községeket ós vasutakat, a viszonteladókat és a kapcsolatos áramfejlesztő telepeket. A felsoroltakon kívül még más új kérdésekkel is bővült a gyáripari statisztikai kérdőív, így az alkalmazott munkások honosságára, az évi átlagos munkáslétszámra, valamint a teljesített összes munkanapokra vonatkozókkal. Különös fontossággal bírnak azok a — szintén újonnan felvett — kérdőpontok, amelyek az esetleg tervbevett üzemfejlesztésre, a gyárvállalatok rendszerinti üzeménél és teljes üzemmeneténél szükséges szén- és kokszkészletre vonatkoznak, továbbá azok a kérdések, amelyek az üzem maximális teljesítőképességének kihasználása çsetén szükséges nyersanyagok, félgyártmányok ós üzemi segédanyagok mennyiségszerinti részletezését, valamint a tényleg felhasznált nyersanyagok, tüzelőanyagok, stb. valószínű származási helyét tudakolják. A hivatal által tervbevett szociális statisztikai adatgyűjtések fontos részét
