Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-97
• •97. szám. 157 IL Szabadidő és szociális egészségügy. Minthogy a munkások szabad ideje felhasználásának kérdése csak az egészségügyre és a társadalmi jólétre vonatkozó mindazokkal a rendelkezésekkel kapcsolatosan vehető fontolóra, amelyeket a köz az összes állampolgárok javára foganatosít, az értekezlet anélkül, hogy azoknak a jóléti nagy kérdéseknek részleteire kiterjeszkednék, amelyeknek megoldása a munkásság sorsának javulását hozhatja magával, ajánlatos a tagoknak : a) hogy az egyéni egészségügyet előmozdítsák ós pedig különösen népfürdők, népuszodák, stb. felállítása vagy felállításának előmozdítása által ; b) hogy oly törvényi rendelkezéseket hozzanak, illetőleg olyan magántörekvéseket támogassanak, amelyek az' iszákosság, a tuberkulózis, a nemi betegségek és a szerencsejáték leküzdésére szolgálnak. III. Lakáspolitika. Minthogy a munkásság és az egész közönség érdekében kivánatos mindannak elősegítése, ami hozzájárulhat a munkások családi élete harmonikus fejlődéséhez és minthogy a munkásoknak a fentebb említett veszélyekkel szemben való megvédésére a legjobb eszköz abban áll, hogy megfelelő otthont bocsátunk rendelkezésükre, az értekezlet ajánlja, hogy az egészséges ós olcsó lakások száma, amely lakások az egészségápolás és a lakályosság lényeges követelményeinek megfelelnek, akár kertvárosokban, akár a városok belterületén, szükség esetén a helyi és a szélesebb körű közigazgatás segélyével, szaporíttassék. IV. Berendezések a szabadidő felhasználására. Anélkül, hogy választást akarna eszközölni amatszámtalan intézmények között, amelyek a munkásoknak alkalmat nyújtanak Ízlésüknek megfelelő szabad tevékenységre és amelyeknek fejlődése egyébként minden állam, valamint minden vidék erkölcseitől ós szokásaitól függ, az értekezlet a tagok figyelmét mégis felhívja annak szükségességére, hogy megakadályozzák a különböző törekvések elforgácsolódását, amely annak következtében áll elő, hogy nem meghatározott szükségleteknek megfelelő intézmények létesíttetnek. Hangsúlyozza az érdeket, amely ahhoz fűződik, hogy ilyen intézmények létesítésénél és fejlesztésénél a munkásság különböző csoportjainak, amelyek részére létesítvék, vágyaira, hajlamaira és különös viszonyaira figyelmet fordítsanak. Mégis azok közül az intézmények közül, amelyek alkalmasak arra, hogy az egyesek ós a család harmonikus és szerencsés fejlődéséhez, valamint az összesóg haladásához hozzájáruljanak, azokat a kezdeményezéseket ajánlja az értekezlet, amelyeknek célja, a) javítani a munkások háztartásának vezetését és családi életét (munkás-kertek, kis földterületek, házi állatok nevelése, stb.) hozzáfűzve a szórakozás jótéteményeihez annak az érzetét is, hogy a családi közösség javára bár csekély gazdasági előnyt is biztosít; b) a munkások testi erejének és egészségének fejlesztése sportok űzése által, amelyek a modern ipar szélsőséges munkamegosztása alá eső fiatal