Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-97
278. szám. 115 Melléklet a 97. számú irományhoz. Ajánlás a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában. A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott 1924. évi június hó 16-án hatodik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában, amely kérdés az üLés napirendjének első pontja volt, és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat ajánlás formájában foglalja, a mai napon 1924. évi július hó 5-ón elfogadja a következő ajánlást, amelyet a versaillesi szerződés XIII. részében foglalt rendelkezések szerint megvizsgálásra a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai elé kell terjesztem, abból a célból, hogy annak törvényhozás útján, vagy más módon érvényt szerezzenek. Minthogy az Egyetemes Értekezlet akkor, amikor Washingtonban tartott első ülésén a munkaidőről egyezményt fogadott el, elsősorban arra gondolt, hogy a munkásoknak az almáshoz szükséges órákon kívül elegendő időt biztosítson arra is, hogy azt tehessék, ami nekik tetszik, tehát a szó tulajdon képeni értelmében vett »szabadidőt« biztosítson, minthogy továbbá a munkások szabad idejük alatt arra törekedhetnek, hogy hajlamaiknak megfelelő szabad tevékenység által testi, szellemi és erkölcsi képességeiket fejlesszék, aminek a kultúra elő haladása szempontjából a legnagyobb jelentősége van; minthogy továbbá ennek a szabad időnek észszerű felhasználása azáltal, hogy munkásnak megengedi, hogy tevékenységét változtassa és a megerőltetésből, amelyet foglalkozása okoz, magát kiemelhesse, teljesítőképességét fokozhatja, munkájának eredményét növelheti és ilyképen hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyolcórai munkaidőnek teljes értékét biztosítsa; minthogy továbbá a szokásoknak és a helyi viszonyoknak az egyes államokban meglévő sokfélesége mellett is célszerű lehet azoknak az alapelveknek és módszereknek a megállapítása, amelyek már ma általában a leghatályosabbaknak. tekinthetők, lábból a célból, hogy a szabad idő legjobb felhasználását biztosítsák és mivé kívánatos, hogy államról-államra elter20*
