Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

128 89. szám. 99. §. A jelzálogadóslevél forgalmát, ami az egész intézménynek a létalapját adja meg, ez a §. szabályozza. Minthogy a jelzálogadóslevól a jelzálogjog átszállásának telekkönyvön kívüli lebonyolítására van hivatva,. nyilvánvaló, hogy kiállítása után a jelzálogjogra vonatkozó telekkönyvi jogszerzést ki kell zárni. A telekkönyvön kívüli átruházás esetében is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a jelzálogadóslevél voltaképen ugyanannak az eredménynek az elérését van hivatva biztosítani, amit nélküle a telekkönyv segélyével lehetne elérni, szükséges tehát, hogy minden egyes átruházásnak írásbeli nyoma legyen a telekkönyvet ebben a vonatkozásban pótlójelzálogadóslevélen. Éppen a jelzálogadóslevél telekkönyvet pótló jellege kívánja meg azt is, hogy amikor az átruházónál a 86. §-ban említett személyi garancia hiányzik, az átruházó nyilatkozat hitelesített alakban történjék meg. A jelzálogadóslevél tehát nem jelentkezik egészen a forgatható értékpapír formájában, már csak azért sem, mert a javaslat az üres forgatmányt sem engedi meg és a forgatók szavatosságát sem ismeri. Az átruházás telekkönyvi bejegyzésének hiánya az adósra azt a hátrányos következményt vonja maga után, hogy nem állapíthatja meg könny eu hitelezőjének kilétét, ami pedig a kölcsön • esetleges megújítására vonatkozó tárgyalásokat megnehezíti. A javaslat ezen a nehézségen úgy kíván segíteni,, hogy az átruházót vagy terhelőt az első hitelezővel szemben a jelzálogadóslevél átruházásáról vagy terheléséről értesítésre kötelezi, aminek folytán az. első hitelező, az ingatlan tulajdonosát a megfelelő felvilágosítással elláthatja és maga is tájékozódhatik a felől, hogy alább ismertetendő kép vie élői jogkörében ki képviseltje. Az értesítés elmulasztása a kötelmi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséget von maga után. A telekadósság új intézménye értékpapírul már fokozott mértékben alkalmas s a javaslatnak e tekintetben nem is kellett figyelemmel lenni a fennálló jognak a jelzálogjog járulékos jogi természetéhez tapadó tételeire. Éppen ezért nincs akadálya bemutatóra szóló telekadóslevél megengedésének sem. Az adósnak váratlanul ós váratlan oldalról megtámadása ellen kellő védelmet nyújtanak a 83. §-nak felmondási szabályai. 100. §. Közönséges jelzálogjog esetében is előfordul, hogy az összegszerűen meghatározott követelés járulékainak biztosítására keretbiztosítóki jelzálogjog van bekebelezve. Semmi indokoltsága nem volna annak, ha az. ilyen biztosítéki jelzálogjog a jelzálogadóslevél birtokosára nem szállana át, hiszen az a mindenkori hitelező javára áll fenn ós külön választása nem ia képzelhető, mert az a jogviszony, amelyből a járulékos követelések származnak,, éppen maga a jelzálogilag biztosított követelés. 101. §. A jelzálogadóslevél átruházása telekkönyvön kívül történvén,, az átruházó nyilatkozatok érvényességének megtámadására a telekkönyvi szabályokat nem lehet változatlanul alkalmazni, hiszen ha az átruházó nyilatkozatot ebben a vonatkozásban is egyenlőnek tekintenék a telekkönyvi bejegyzéssel, ez annyit jelentene, hogy a három évnél nem régibb átruházó nyilatkozat érvényessége mindig kétséges volna, ez pedig a jelzálogadóslevél forgalmát illuzóriussá tenné. Éppen ezért a javaslat a hátiratok összefüggő láncolata, mint a hitelezői legitimáció eszköze tekintetében nem mellőzhetteel a forgatható értékpapírok szabályainak (váltótörvény 81. § ) tett azt az. engedményt, hogy jelzálogadóslevél birtokosának jogára a reá átruházást megelőző korábbi átruházó nyilatkozatok érvénytelensége nem hat ki. A jelzálogadóslevél vagy egyes jognyilatkozatok bírói határozattal vagy egyéb módon pótlásának" szabályai külön indokolásra nem szorulnak. Ha*