Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

126 89. szám. a jelzálogadóslevél kiállítására nem a felek maguk hivatottak, hanem a hitelező ez irányban csak kórelmet terjeszthet elő. Minthogy a telekadóslevélre a jelzálogadóslevól szabályainak . legtöbbje alkalmazható, a törvényszerkesztési technika szempontjából megfelelőbb eljárás volt a telekadósságlevélre a jelzálogadóslevél szabályait kiterjeszteni és a részletes szabályozás során a telekadóslevelet csak ott említeni, ahol arra eltérő szabály megállapítása volt indokolt. (99., 101. §.) 88. §. E §. a jelzálogadóslevél kiállítására irányuló kérelem időpontjáról rendelkezik. A javaslat 89. §- a értelmében a jelzálogadóslevól kiállítása hoz a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Éppen ezért nincs elvi akadálya annak, hogy már meglevő jelzálogjog tekintetében utóbb állítsanak ki jelzálogadóslevelet. A 88. §. az utólagos kérelem megengedésével csak egyszerűbbé teszi annak a célnak az elérését, amit a felek egyébként a jelzálogjog töröltetésével ós a törölt jelzálogjog ranghelyén új — jelzálogadósleveles — jelzálogjog alapításával érhetnének el. 89. §. A közönséges jelzálogjog jogügyleti megalapításához az általános szabály szerint a tulajdonos beleegyezése szükséges. Minthogy a jelzálogadóslevél kiállítása a tulajdonos jogi helyzetét is érinti, szükséges a tulajdonos beleegyezését ehhez is megkívánni. A jelzálogadóslevél intézményének egyik legfontosabb célja, hogy a követelés az adóslevél közvetítésével telekkönyvön kívül legyen átruházható ós megterhelhető. Ki kell tehát zárni annak a lehetőségét, hogy a követelést a telekkönyv tartalmában bízva, más szerezhesse meg, mint, aki a jelzálogadóslevelet megszerzi. Az erre irányuló rendelkezések alapfeltételeként mellőzhetetlen a jelzálogadóslevól kiállításának telekkönyvi feltüntetése. 90. §. E §. a jelzálogadóslevél kiállításának egyik tárgyi előfeltételét szabályozza. Ismételten említettem már telekkönyvi jogunknak azokat az alapvető jogszabályait, amelyek értelmében bizonyos határidőn belül a telekkönyvi bejegyzés érvénytelenségét harmadik jóhiszemű visszterhes szerzővel szemben is érvényesíteni lehet (V. Ö. 47. §. ind.). A jelzálogadóslevél egész intézményét életképtelenné tenné, ha a birtokos ki volna téve annak, hogy a jel zálogadóslevél kiállításának alapjául szolgáló jelzálogjogot utólag törlik, az viszont a telekkönyvi jognak egységes rendszerét bontaná meg, ha az említett szabályok alól jelzálogadóslevél kibocsátása esetében kivételt tenne a javaslat. Ezt a nehézséget a 90, §. úgy hidalja át, hogy nem engedi meg jelzálogadóslevél kiállítását mindaddig, amíg a harmadik jóhiszemű visszterhes szerzőre is kiható törlési per megindításának lehetősége fennforog. 91. §. Ha a tulajdonos jogát nemcsak fenyegeti a törlési vagy a kiigazítási per, mint az előbbi §. esetében, hanem a támadás már be is következett, továbbá, ha a tulajdonos rendelkező joga harmadik személy javára korlátozva van, végül ha ily megtámadás vagy korlátozás a .jelzálogadóslevél alapjául kijelölt jelzálogjog tekintetében áll fenn, nem szabad módot adni a többé-kevésbbó bizonytalan jelzálogjog telekkönyvön kívüli forgalombahozására, mert, ha ezt a javaslat megengedné, senki sem merne a telekkönyv megtekintése nélkül jelzálogadóslevelet szerezni és így az egész intézmény nehézkessé, gyakorlatiatlanná válnék. A javaslat éppen ezért az említett esetekben megtiltja a jelzálogadóslevól kiállítását. 92. §. E §. rendelkezését is az előbbi §. indokolásában említett szempontok teszik szükségessé.