Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

89. szám. 121 említett feltételeit úgy is előidézheti, hogy maga elégíti ki a hitelezőt a fennálló követelés tekintetében. A tulajdonos és a személyes adós közti jogviszony olyan is lehet, hogy. a tulajdonos a törlést az adós hozzájárulása; nélkül nem kérheti. Az ilyen esetben a 76. §. 2. bekezdése nem fog alkalmazást nyerni. A 75. §. indokolásában említett szempontok teszik szükségessé, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog törlése alkalmával a biztosítéki okirat a telekkönyvi hatósághoz benyujtassék. Ezzel egyszersmind a megszűnt biztosítéki jelzálogjogra vonatkozó biztosítéki okirattal visszaélés is meg lesz akadályozva. 77. §. A biztosítéki okiratnak a 70., a 75. és a 76. §-okban szabályozott fontos szerepe szükségessé teszi, hogy az elveszett vagy megsemmisült okiratot pótolni lehessen. A pótlásra legalkalmasabb a megsemmisítést kimondó bírói határozat. A felhasználásnak közelebbi módját az eljárási szabályok fogják megállapítani. Hogy az átruházó nyilatkozat bírói határozattal pótolható, közelebbi indokolásra nem szorul. Az átruházó nyilatkozat megismétlése azért nem történhetik meg, mert az egyszer megtörtént átruházással az átruházó rendelkezési joga megszűnik. 78. §. A keretbiztosítéki jelzálogiog átruházásához a 70. §. értelmében sem a tulajdonos, sem az adós értesítése, sem pedig telekkönyvi bejegyzés nem szükséges. Jogbizonytalanság elkerülése végett tehát nélkülözhetetlen, hogy a telekkönyvben szereplő hitelező a későbbi hitelezők képviselőjéül jelöltessék ki. á. A mindenkori hitelező képviselője a biztosítéki jelzálog tekintetében. 79. §. Minden olyan esetben, amikor a hitelező: kiléte a telekkönyvből nem állapítható meg, szükséges, hogy a mindenkori hitelezőnek legyen a telekkönyvben bejegyzett képviselője, akinek jogcselekményei a hitelezőt kötelezzék ós akivel szemben az ingatlan tulajdonosa is joghatályosan gyakorolhassa a maga jogait, így adott esetben követelhesse a jelzálogjog törlésébe beleegyezést. A polgári törvénykönyv szövegei a képviselő kirendelését csak lehetővé tették és pedig csak a javaslat 66. §-ában említett esetre, ami abban leli magyarázatát, hogy az átruházás a biztosítéki jelzálogjog egyéb eseteiben ki volt zárva. A képviselő jogkörére a telekkönyvi publica fides kiterjed és annak korlátozása is csak olyankor érvényes, ha a telekkönyvből kitűnik, továbbá telekkönyvi bejegyzés nélkül is olyan személlyel szemben, aki az általános elvek szerint a publica fidesre nem hivatkozhatik. 5. A jelzálogjog átváltoztatása. 80. §. Ha a váltó, amelynek alapján az elfogadó telkén a biztosítéki jelzálog alapíttatott, a kibocsátóhoz visszakerül, vagy a váltóbirtokos csupán az elfogadó ellen támaszthat követelést, ha a jogviszony, amelynek tekintetében a keret biztosítéki jelzálogjog keletkezett, megszűnt és most már számszerűleg meghatározott követelés áll fenn, ha végül az eredetileg határozatlan követelés határozott összegűvé válik, a biztosítéki jelzálogjog rendeltetése megszűnik. Az ilyen ós hasonló esetekre figyelemmel szükséges módot adni az érdekelt feleknek arra, hogy a biztosítéki jelzálogjog helyébe a valóságos helyzetnek jobban megfelelő közönséges jelzálogjogot léptessék, vagyis a követelést megmerevítve arra a publica fidest kiterjesszék. Hasonlóképen szükséges a közönséges jelzálogjognak biztosítéki jelzálogjoggá átalakítását Felsőházi iromány. 1927—1932. IV. kötet. 16