Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1927-9

140 9. szám. Az alispán az általa jóváhagyott zárszámadásoknak két példányát a fellebbezési határidő letelte után, de legkésőbb a számadási évet követő év augusztus, hó végéig a belügyminiszterhez terjeszti fel. A belügyminiszter az egyik példányt észrevételeinek közlése végett a pénzügyminiszternek azonnal megküldi. (3) Az alispáni felterjesztéshez csatolni kell: 1. a zárszámadás megvizsgálásáról szóló képviselőtestületi és alispáni határozatot és 2 a város vagyoni és háztartási állapotát főtételeiben feltüntető kimutatást, amelynek mintáját a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter állapítja meg. (4) A zárszámadások ós felterjesztések következtében szükségesnek mutatkozó törvényes intézkedéseket — esetleg a pénzügyminiszter kívánságára — a belügyminiszter teszi meg. 47. §. (1) A nagy- és kisközségek zárszámadásának jóváhagyásáról, a fellebbezési határidő letelte után, de legkésőbb a számadási évet követő augusztus hó végéig az alispán öszszeíoglaló jelentést tesz a belügyminiszterhez, aki azt a pénzügyminiszterrel haladéktalanul közli. (2) A jelentéshez kimutatást kell csatolni azokról a községekről, amelyek a számadási évet hiánnyal zárták, vagy a költségvetés keretét túllépték. Ebbe a kimutatásba a község vagyoni és háztartási állapotát feltüntető adatokat jel kell venni. A kimutatás mintáját a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter állapítja meg. (s) Az összefoglaló jelentések alapján szükségeseknek mutatkozó törvényes intézkedés- ket — esetleg a pénzügyminiszter kívánságára — a belügyminiszter teszi meg. • 48. §. (t) A belügyminiszter, továbbá a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter Budapest székesfőváros, a vármegyei és városi törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a nagy- és kisközségek (a továbbiakban * önkormányzati testületek«) háztartását, közintézményeiknek, üzemeiknek, vállalataiknak gazdálkodását — még ha ezek részvénytársaság alakjában működnek, vagy ha magánosokkal közös tulajdont alkotnak is —j továbbá a pénzkezelés és a számvitel módját kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja ós tőlük mindezekre vonatkozólag felvilágosítást és jelentést kívánhat. Az ennek következtében szükségessé váló törvényes intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg. (2) Ha az önkormányzati testületnek nincs jóváhagyott, illetőleg a 42..§. (5) bekezdése szerint megállapított költségvetése, vagy az nem azok keretében gazdálkodik, háztartásának vagy üzemi gazdálkodásának rendbehozása vagy a törvényes keretek közé szorítása érdekében a belügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával az önkormányzat vagy egyes üzemei gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére, az önkormányzati testület terhére pénzügyi ellenőrt rendelhet ki. A pénzügyi ellenőr kiküldését a képviselőháznak egyidejűleg, együtt nem léte esetében pedig összeülóse után azonnal be kell jelenteni. (3) A pénzügyi ellenőr ellenőrző jogkörét a minisztertanács állapítja meg; minden esetre joga van azonban olyan egyes kiadások utalványozása ellen, amelyek nem foglaltatnak a megállapított költségvetésben, vagy ennek kereteit túllépik, óvást emelni, amely esetben az ilyen utalványozás csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő jóváhagyása után, vagy akkor hajtható végre, ha a belügyminiszter három nap alatt nem nyilatkozott. A pénzügyi ellenőr az ellenőrzés . tekintetében a belüg3^miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasításai szerint jár el.