Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1605 szám 237 oly kérdést utal (pl. a, képviselőválasztás napjának kitűzése, a választási ós a szavazatszedő küldöttség alakítása, a választók fuvarozására az alkalmas járművek és állatok igénybevétele, fegyelmi eljárás elrendelése stb.), amelyeknek nagyobb számú tagokból álló szerv részéről való eldöntése nagyobb megnyugvást kelt. Különben is tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 39. §-a szerint a központi választmány választott tagjainak száma még ott is, ahol a választmány hatásköre csupán egy választókerületre terjed ki, tizenkettő, a határozathozatalhoz hat választott tag jelenlétének megkívánása túlzott követelménynek nem tekinthető. Végül megemlítést kíván, hogy a törvényjavaslat szerint az 1913 : XIV. keikkel szemben szaporodott a központi választmány azon határozatainak száma, amelyek ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye; nevezetesen a közigazgatási bíróság előtt panasszal támadhatók meg a központi választmánynak azon határozatai is, amelyekben az összeíró, v&gy a választási a szavazatszedő küldöttség elnöke vagy tagjai ellen pénzbírságot állapít meg. A törvényjavaslatnak a központi választmány szervezetére és eljárására vonatkozó egyéb rendelkezései' megegyeznek azokkal à rendelkezésekkel, amelyeket az 1913 : XIV. t.-cikk ugyané tárgyban tartalmaz. E rendelkezések közül csupán azt kívánjuk kiemelni, hogy a központi választmánynak a törvényjavaslat szerint a jövőben is csak férfiak lehetnek tagjai. 2. Az összeíró küldöttségek, A 48—50. §-okhoz. Ugyancsak az 1913 : XIV. t.-cikkből vette át nagyrészben a törvényjavaslat azokat a rendelkezéseket, amelyek a névjeg3'zékek szerkesztésénél eljárásra hivatott' másik különleges szervnek, az összeíró küldöttségnek alakítására vonatkoznak. A tör vén yj avaslat 48—50. §-ai az 1913 : XIV. törvénycikknek hasonló tárgyú, 39—41. §-aival szemben a következő lényeges eltéréseket mutatják. Az 1913 : XIV. t.-c. 39. §-a szerint a központi választmány legkésőbb március hó 1-én alakítja meg az öszeíró küldöttségeket. A törvényjavaslat a megalakítás időpontját lényegesen előbbre helyezte, olykép rendelkezvén, hogy a központi választmány minden év január hó 5. napjáig alakítja meg az összeíró küldöttségeket. A törvényjavaslat ezen eltérő rendelkezésének az az indoka, hogy a törvényjavaslat szerint a központi választmánynak már január hó első napjaiban meg kell tenni az intézkedéseket az összeíró küldöttségek működését megelőző előkészítő eljárás tárgyában, amely munkálat már január első felében veszi kezdetét és így célszerű, ha a központi választmány az összeírás előkészítésére vonatkozó egyéb intézkedések közt egyben az összeíró küldöttségek megalakítása iránt is intézkedik. Az 1913 : XIV. t.-e. 40. §-a szerint a községi vagy körjegyző a hiv működésének területén lévő szavazókörben vagy szavazókörökben az összeíró küldöttségnek vagy küldöttségekek állásánál fogva rendes tagja. A törvényjavaslat az összeíró küldöttségnek alakítása tekintetében a központi választmánynak teljesen szabad kezet hagy. nevezetesen a központi vála mánynak n iy körjegyzőnek az összeíró küldött tagként való közre m« körűimén// nt szűk- Kétségtelen