Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. 223 Tekintettel erre a. törvényjavaslat olykóp rendelkezik, hogy, azokról a férfiakról, akik föld-, ház-, kereset-, tőkekamat- és járadék-, bánya- vagy jövedelmi adó c mén — az esetleges adópótlók vagy pótadó nélkül — tíz korona vagy ezt meghaladó adóösszeggel vannak megróva, a kir. adóhivatalok és a községi (városi) közegek évenkint jegyzéket kötelesek összeállítani. Minthogy nincs kizárva az, hogy a választók összeírásánál eljáró közegeknek hivaéalból rendelkezésére álló ezen adatok egyes esetekben még sem igazolják oly eg} T ének választói jogcímét, akik a megkívánt adócenzussal rendelkeznek, nevezetesen előfordulhat, hogy valaki más községben van a megkívánt adóösszeggel vagy annak egy részével megróva, mint amolyben a választói névjegyzékbe fel kell venni, a törvényjavaslat fentartja a lehetőségót annak, hogy az érdekelt az adóösszeg kirovását adókönyvvel vagy más közokirattal igazolja. A 24. $-ho á . A 24. §. a katonai szolgálattal kapcsolatos jogcímek (2. §. 3. és 4. pont) igazolásáról rendelkezik ós e jogcímek igazolására nézve lényegben megegyező szabályokat állít fel. Az, hogy valaki rendes tényleges katonai kötelezettségének elegec tett úgyszintén az, hogy valaki a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot ért el, végül az, hogy valaki vitézségi érem tulajdonosa vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte, kitűnik a katonai igazolványból (katonai-, honvéd- vagy népfölkelési igazolványi könyv, végeibocsátó okmány). A háború ideje alatt teljesített katonai szolgálat tartamát a katonai igazolványban ezideig nem tüntették ki, de nincs akadálya annak, hogy jövőben a katonai igazolványba ezen adat is bejegyeztessék, amikor is mindenkinek módjában lesz katonai természetű jogcímét katonai igazolványának felmutatásával akár az összeírás előkészítésénél, akár az összeíró küldöttség előtt igazolni. A törvényjavaslat azonban — megfelelően azon alapelvnek, hogy a választók összeírását hivatalból, a választói jogosultak közreműködése nélkül is biztosítani kell — még külön nyilvántartásokat is rendszeresít azokról, akik a most szóbanlevő, katonai szolgálaton alapuló jogcímek valamelyikének megfelelnek. E nyilvántartások vezetésére a törvényjavaslat a községi elöljáróságokat (városi tanács) jelöli ki, mint amely hatóságok általában hivatottak katonai igazgatással kapcsolatos nyilvántartási tennivalók ellátására és amelyek épen ezen okból a választójog céljaira szükséges, most szóbanlevő nyilvántartások vezetésére leginkább alkalmasak. A nyilvántartáshoz szükséges adatokat a községi elöljáróság (az eljáró városi tisztviselő) a törvényjavaslat szerint elsősorban a fegyveres erő tagjainak a községi elöljáróságnál (városi tanács) történő azon jelentkezései alkalmával szerzi be, amelyeket a fennálló törvényes rendelkezések — így nevezetesen az 1912: XXX. t 53. §-a és az 1893 : XXXVII. t.-c. 1. §-a — katonai nyilvántartási célból előírnak. A véderőről szóló 1912 : XXX. t.-c. 53. §-a szerint a közös hadfi;-, haditengerészet és a honvédség nem tényleges állományú legénysége a nyilvántartás céljából szükséges jelentkezésre köteles és e jelentkezések* t a tartózkodási hely községi elöljáróságánál (városi hatóság) ós pedig rendszerint személyesen kell teljesíteni. A népfölkelés némely csoportjának jelentkezési kötelezettségéről szóló 1893 : XXXVII. t.-c. 1. §-a szerint mindazon katonailag kiképzett nópfölkelésre kötelezettek, akik a közös hadseregben, a haditengerészetben, a honvédségben, ezek póttartalókában vagy a csendőrnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, akik a népfölkelés
