Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
108 1605. szám. Bajorországban, Württembergben, továbbá Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Norvégiában, Dániában és Törökországban. A választójog történetében az általános 30 éves korhatár megállapítására még egy példát találunk. Az 1789. és 1791. évi francia forradalmi alkotmány a betöltött 25. életévhez kötötte a választójogot. Hasonlóképen rendelkezett az 1795. évi direktóriumi alkotmány, míg a tényleg soha életbe nem lépett 1793. évi alkotmány a 21 éves korhatárt fogadta el. Midőn 1814-ben a Bourbonok visszatértek Franciaországba és minden téren meg akarták gyökereztetni a reakció rendszerét, a Charta 30 évre emelte fel a választók korhatárát és emellett még 300 frankos adócenzus kimutatását követelte, míg a választhatóságot 1000 frankos adócenzushoz kötötte. Ebben a választójogi rendszerben, melynek eredményeképen 1817-ben egész Franciaországnak csak 90.878 választója volt, mint a konzervativ irány biztosítéka, a '0 éves korhatár is érvényesült. Az 1830 évi forradalom a 30 éves korbatárt elsöpörte és a betöltött 25. életévhez kötötte a választójogot. Az l v 4S. évi torradalom pedig, amely meghozta Franciaországnak a tiszta általános választójogot, egyúttal helyreállította az 1793. évi alkotmány 21 éves korhatárát is. Lássuk már most közelebbről, hogy milyen hatása van a 24 éves korhatár «lejtésének és a 30 éves korhatár megállapításának, és vizsgáljuk meg, vájjon helytálló-e az a nézet, amely a korhatár é páratlan felemelését a ma _;• és ;i polgárság védelmének tünteti fel. A 30 éves korhatár korlátozó hatását szembeszökően látjuk, ha a 30 a felül levő magyar állampolgár férfinépesség arányát a 24 éven felül levő férfinépesség aranyával hasonlítjuk össze. 1910-ben a 24 éven felül levő férfiak száma 4,251.348 volt, a 30 éven felül levőké 3,451.884, a 24 éven felüJ levő írni-olvasni tudó férfiak száma 3,019.027 volt, a 30 éven felül levő írni-el vasai tudó férfiaké 2,367.923. A 24 éven felül levő 4 elemi népiskolai osztályt végzetteké 2,624.995, a 6 elemi népiskolai osztályt végzett 24 éven télül levő férfiak száma pedig 1,400.946, a 30 éven felül levő 4 elemi népiskolai osztályt végzettek száma 2,046.468 és a G elemit végzett férfiaké 1,076.868, A 24 eves kor helyett a 30 éves korhatár felvétele kizár a választójogból 651.104 huszonnégy-huszonkilenc éves írni-olvasni tudó férfit. Az 1913. évi XIV. t.-c. tehát azáltal, hogy a korhatárt 30 évben állapította meg, a magyar állampolgár férfinépesség jelentékeny részét a választójogból kellő ok nélkül kizárta. E törvény indokolása ugyan arra hivatkozott, hogy a 24—29 éveseknek választójoggal való felruházása hátrányosan befolyásolná a választók között a magyar anyanyelvűek, valamint ezenkívül a polgárság számarányát is. a tények azonban e tételnek ellentmondanak. Az alábbi 1. számú táblázat az összes 24, illetőleg 30 éven felül levő férfiak megoszlását tünteti tél műveltségi fok, anyanyelv és foglalkozási csoportok szerint :
