Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1306

GO L306. szám. Norvégiában az 1916. évi augusztus 17-én kelt törvény intézkedik a háborús konjunktúrákból eredő többjövedelem megadóztatása iránt. E törvény szerint az 1915. július 1-étől 1916. június 30-áig terjedő költségvetési év alatt a háborús konjunk tu ráadó fizetésére kötelesek : a) azok az adófizetők, akik az 1914/1915. évben legalább. 10.000 K jövedelem után lettek megadózva. b) » Partreederei « elnevezésű társaságok, valamint azok a részvénytársaságok, melyek hajógazdaságot, halászatot űznek abban az esetben, ha 1914. évi netto jövedelmük 10.000 K, vagy azon felüli volt. A részvénytársaságok általában, úgyszintén a »Patreederei* elnevezésű társaságok csak az esetben tartoznak ily adót fizetni, ha legutolsó számadási évük netto jövedelme a befizetett részvénytőke 5°/o-át elérte, vagy meghaladta. Ha a többletjövedelem 2.000 K-án alól murád, adókivetésnek nines helye. Az adóköteles többlet kiszámításánál alapul a háború előtti két évben élvezett adóköteles jövedelem átlaga és a háborús év eredménye szolgál ós a kettő között a háborús év javára mutatkozó több jövedelem képezi az adóalapot. Az adó tétele : az első 5.000 K többlet után .... 5 °/o, a következő 10.000 K többlet után. . 7-5°/o, » » 15.000 » » » . . 10 °/o, » » 20.000 » ». » . . 125°/o, az ezen felüli többlet után 15 °/o. Angliában a fedezetlen háborús kiadások egy tekintélyes részét akarták a hadi nyereségadóból fedezni. Ezt az adót az összes kereskedelmi ós iparvállalatoknak, képviseleteknek és alkuszoknak (közvetítőknek) fizetniök kell abban az esetben, ha az 1914. évi szeptember 1-étől 1915. évi július 1-óig terjedő idő alatt elért jövedelmük az előző évek hasonló időszaka alatt volt jövedelmüknél több mint 100 fonttal (kb. 2.500 K-val) nagyobb volt. Az adó tétele a többletjövedelem 60°/o-a, az első 100 font azonban csak a rendes jövedelemadó tétele alá esik. A német birodalomban egy oly rendkívüli hadiadó behozatalára vonatkozó törvényjavaslat áll alkotmányos tárgyalás alatt, amely szerint a természetes személyek ezt az adót akkor fizetik, ha vagyonuk 1916. évi december 31-én, az előző kivetési időszak kezdetén volt állapottal szemben növekedést mutat, vagy ha csökkent is, de ez a csökkenés 10°/o-nál nem nagyobb ; a társulatok pedig akkor fizetik, ha a hadi üzleti évük eredményében a háború előtti üzleti évek átlagával szemben nyereségtöbblet mutatkozik. A természetes személyek adótótelei: /. a vagyonnövekedés után: a növekedés első 10.000 M-ja után 6°/o, 10°/o, 15°/o, 20°/o, 25°/o, 80% a következő teljes vagy megkezdett 10.000 M után a következő teljes vagy megkezdett 10.000 M után a következő teljes vagy megkezdett 20.000 M után a következő teljes vagy megkezdett 50.000 M után a következő teljes vagy megkezdett 100.000 M után