Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1306
58 1306. szám. 2-ik melléklet az 1306. számú írom (Int/hoz. Indokolás a hadi nyereségadóról szóló törvényjavaslathoz. Akkor, amikor a háború okozta rendkívüli kiadások fedezete iránt gondoskodásnak kell történnie, úgy az adóztatásnál követendő alapelvek, mint pedig az erkölcsi igazságosság szempontjából is természetes az a törekvés, hogy a felmerült terhek legalább részben azokra háríttassanak, akiknek a háborúból akár közvetve, akár közvetlenül hasznuk volt. A multak tapasztalatai is bizonyítják azt, hogy a háborús állapot az érdekelt államok lakosainak jövedelem- és vagyoneloszlási viszonylataiban mélyre kiható változásokat hozott mindig létre : egyesek önhibájukon kívül •jövedelmüket, vagyonukat vesztették, mások ismét a háborúval járó helyi és nemzetközi konjunktúrák kihatásaként többjövedelemre, egyesek nagy vagyonra tettek szert. Soha nem volt azonban olyan nagy és szembeszökő a háborúnak a jövedelem és vagyon eloszlásra gyakorolt ez a hatása a múltban, mint jelenleg, ami természetes következménye a közgazdasági élet sokk.il nagyobb fejlettségének ós annak a körülménynek, hogy a háború színterét jelenleg nemcsak a harcmezők, hanem a közgazdasági élet egész területe is képezi. Érthető tehát, az a mind általánosabbá vált felfogás, hogy azok, akiknek jövedelmi vagy vagyoni viszonyai a háború alatt javultak, gazdagodásuk arányához képest fokozottabb mérvben vonassanak be a közterhek viselésébe. A köztudatba is átment e felfogás következménye, hogy úgy a szövetséges, mint a semleges és ellenséges külföldi államok, a világháború követe keztében keletkezett rendkívüli nyereségeket az adóztatás keretébe bevonják és bogy immár nálunk is általánossá vált a hadi állapottal kapcsolatos nyereségek megadóztatására irányuló kívánalom. A külföldi államok között a semleges Dánia volt az első, amely a világháború alatt elért többjövedelmet egy rendkívüli adóval terhelte. Az 1915. évi május 10-ón kelt törvény szerint ennek a hadi nyereségadónak (a törvény szerint »rendkívüli állami jövedelemadódnak) fizetősére kötelezve van az a természetes személy, akinek az 1915/16. és 1916/17. adóévekbén 8.000 korona vagy ennél nagyobb adóköteles jövedelme van, a jelzett években élvezett jövedelem ama része után, amely az 1912/13., 1913/H és 1914/15. évek átlagos jövedelmét meghaladja,