Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1437

530 1437. szám. T. A közgazdasági téren azok a kormányintézkedések, amelyek 1916. május 24-étől 1916. november 22-éig a kivételes hatalom 'körében történtek, legnagyobb részben mintegy folytatásai és kiegészítései vagy helyesbítései voltak azon rendeleteknek, amelyekről a ministerelnök úr ötödik jelentésében beszámolt. A moratóriumi rendeletek, a részvén}^társaságok és szövetkezetek, a serfőzővállalatok, a találmányi szabadalmak tárgyában, a hadikölcsön érdekében tett intézkedéseket mind ilyeneknek kell minősíteni. Az ötödik hadikölcsönt illetőleg mégis kiemelendőnek tartja a bizottság azt a helyes és sikerültnek bizonyult kormányintézkedést, mely lehetővé tette, hogy a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ilyen cégeknél elhelyezett betéteket a tulajdonos a hadikölcsönök céljaira minden korlátozás nélkül igénybe vehesse. Történtek azonban újabb intézkedések is. A hazánkat ért súlyos csapás : az erdélyrészi román ellenséges betörés, az e területen beállható közgazdasági rázkódtatások elkerülése céljából különleges kormányintézkedést tett szükségessé és pedig első sorban a háborús események által érintett adósokra nézve. Tgy keletkezett az erdélyrészi moratóriumi rendelet. Ujabban felmerült egyes jelenségek kívánatossá tették, hogy a kormány a lakbéremeléseket és lakásfelmondásokat korlátozza s egyúttal a közintézmények részére kötött bérleti szerződések meghosszabbítása tárgyában is intézkedjék. Tájékoztatásul utalni kíván még a bizottság a ministeriumnak azokra, az intézkedéseire, amelyekkel a vásári alkalmakat a háború tartamára korlátozta, a mezőgazdaságilag müveit ingatlanok haszonbérletének lejártát meghosszabbította, a lisztfogyasztás korlátozása érdekében a sütőiparra kiható rendelkezéseket tett. Szükségesnek tartotta továbbá a szerzett tapasztalatok alapján a kormány, hogy az ipartörvény némely rendelkezéseinek módosításával és kiegészítésével a katonai szolgálatot teljesítő iparosok rószJre az ipargyakorlás tekintetében messzemenő könnyítéseket, másrészt a báború következtében üzemen kívül maradt szeszfőzdék kontingensé tekintetében méltányos rendelkezéseket tegyen. II. A hőzszüfcséglet és közélelmezét zavartalan ellátása szempontjából a jelentés körébe eső időszak az előbbieknél még súlyosabb helyzetben folyt le. Nem is említve azt, hogy amilyen arányban hosszabodott a háborús korszak, még nagyobb arányban csökkent a készletek mennyiségé, az 1916. évi termés meglepően rosszul ütött ki, az árúbehozatal pedig mindegyre nehezebbé vált. A termés számbavétele és a közellátás céljára való biztosítása érdekében tett intézkedések, természetesen a szerzett tapasztalatok értékesítésével, nagyjában folytatásai s egyik-másik irányban szükségessé vált kiterjesztései a már előzőleg tett ilyen tárgyú intézkedéseknek. Egyik legfontosabb rendelete volt a kormánynak ezen a téren az Országos Közélelmezési Hivatal szervezése, amit az ezen tárgykörbe tartozó ügyeknek egységesebb és expeditívebb elintézése te üt szükségessé. A szóban lévő időszakra esett az országos burgonyaközvetítő irodának, a kávéközpontnak szervezése, amelyekkel a kormány a szükségletek tervszerű ellátását kívánta biztosítani, valamint az olaj- és zsiradékügyi bizottság létesítése, ami az ide vonatkozó kérdéseknek szakszerű tárgyalása céljából történt. Egyéb idevágó intézkedések közül felemlítendőnek tartja a bizottság az 1916. évi csóplési eredmények bejelentése, a készletek zár alá vétele, értékesítése, gabonanemûek őrlési szabályozása, kikutatása, majd rekvirálása tár-