Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1429

518 1429. szám. abraktakarmány, a cukor, az árpagyöngy, a köleskása, a hántolt borsó, a tarhonya, a legtöbb növényi olaj, némely állati zsiradék, az ásványolaj és ennek egyes termékei, a glicerin, a csonttermékek, a szappan, a mosópor, a nyers és kikészített marha-, ló- és borjúbőrök, a len és lenfonál, a-kenderkóc, ;i pamut és pamutfonál, a keményítő, bizonyos, a nzet pótló vasedények, miért ne bírná meg a különféle mező- ós szőlőgazdasági anyagok, a kőszén, a tűzi- ós épületfa, a szorszámt'a, a zsákok, a ponyva, az istráng, a kötőfék, a kötél- ós zsinegárúk, a kóvekötőzsineg, a lópokróc, a motoros gépolajak, a kenőolajak, a kocsikenőcs, a legközönségesebb bőrszerszámárúk, a nyersvas, a nyersolaj, a vas-, drót- és szegárúk, a gazdasági nélkülözhetlen gépek, kisebb eszközök, a legközönségesebb üvegárúk, az egyszerű ruhanemüek és lábbeliek és számos háztartási cikk a legmagasabb árak megállapítását. Ezen árúk egy részéről a kereskedelmi minister egy képviselőházi beszédében ezt maga is elismerte. Nincs minden iparcikkről szó, hanem a tömeges jellegűekről. Azok ármegállapítása megfelelő elfogulatlan szakértők bevonása, ármegállapító ós ellenőrző bizottságok létesítése mellett alig járhat legyőzhetetlen nehézségekkel, Nehézségek létezését azonban senkiseni tagadja, de ezek az országos ós megfelelően differenti álható áraknál okvetlenül kisebbek, mintha a köz* ponti hatalom azokat egyszerűen a helyi hatóságok vállaira hárítja át. Megjegyzendő, hogy azok eddig nem is akartak a fölhatalmazással élni, ami érthető már azért is, mert hiszen a városi törvényhatóságokban, ahol az első sorban volna szükséges, a saját túlnyomólag ipari lakosságukkal szemben, az adott viszonyok közt ez csaknem erkölcsi lehetetlenség. Más, mint okos és körültekintő országos árszabályozásról tehát nem lehet szó. Emellett a velünk szövetségben levő államok behozataláról sem kellene lemondani^ annak szabályozása is lehetséges. Bővebben foglalkoztunk az egész magyar gazdatársadalom ezzel a, valóban levelemre méltó és sok tekintetben reá és az országra nézve is óletórdekíí beadványával. A felhozottak teljesen megokolják azt, hogy a magyar törvényhozás főrendiháza sem térhet felette könnyedón napirendre. Alapos megfontoláson nyugszik abbeli tisztetteljes javaslatunk, hogy az Országos Gazdasági Egyesület kérvényét figyelemreméltónak tartván, a nagyméltóságú főrendiház azt a kormányhoz a saját hatáskörében való ujabb megfontolás céljából meleg ajánlattal tegye át. Budapest, 1917 március hó 16-án. Cziráky Antal gr, . /.-., Dr. Gaol Jenő bizottsági 'luök. bizottsc