Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1425

1425. szám. 509 a kormánynak szabad cselekvési jogát, midőn egyrészt konkretizálja az eseteket, amelyekben à rendes törvényes szabályoktól eltérésnek helye lesz, másrészt pedig különleges korlátokat is állít fel. Az 1907 : XIX. törvénycikknek tervbevett reformja ezidőszerint nem lévén megvalósítható, a szerzett tapasztalatokra építve, a javaslat felhatalmazást kíván adni arra, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség esetére való biztosítása tekintetében a kormány a rendkívüli viszonyoknak megfelelő kivételes intézkedéseket a törvénytől eltérően is megtehessen. Éppen így, mivel az 1912 : LXVIÏI. törvénycikkben megállapított keret szűknek bizonyult a személyes hadiszolgálatra kötelezettek betegségi és biztosítási eseteire, de mivel e téren több megoldandó vitás kérdés is merült fel, amelyek az egyöntetű eljárás érdekéből is rendezendők : e tekintetben is szükséges a kormánynak a szabad cselekvésre törvényes alapot nyújtani. Amíg egyrészt már az előző felhatalmazási törvények alapján szabadon intézkedhetett a kormány azokra a, testületekre nézve, amelyeknek szervezete és alakulása nem a törvénynek kötelező rendelkezésén alapul, másrészt az önkormányzati joggal bíró azok a testületek, amelyeket a törvény szervezett és amelyektől a törvényhozás közérdekből megkívánja a testületi szervezetnek rendszeres alakítását, 11874 : XXXIV., 1874 : XXXV., 1884 : XVII., 1885 : XXIII. t.-c. s. a. t.] a háború alatt nincsenek abban a helyzetben, hogy önkormányzati alakulásukat zavartalanul teljesíthessék, önkormányzati szerveiket a jogos magánérdekek sérelme nélkül törvényszerűen kiegészíthessék. Az e csoportba sorozható testületek közül főleg az ügyvédi kamarák óhajtották kivételes szabályok alkotását. E jogos kívánságnak teljesítlietését célozza a javaslat 4-ik §-ában foglalt felhatalmazás. A háború folyamán szerzett tapasztalat alapján mutatkozik szükségesnek, az állami egyenes adók ós közterhek megállapítása végett alakított, — de a törvény értelmében korlátozott, vagyis meghatározott időre kirendelt bizottságok működhetési jogának me^hosszabbíthatására szóló felhatalmazás. Azért, hogy a csatamezőn elesett hősi halált halt katonák eltemethetése, sírhelyeiknek biztosítása, a kegyelethez méltóan minden körülmények között eszközölhető legyen, az 1881 : XLI. t.-c. idevágó rendelkezésének kitérjesztósévei a katonai temetőhelyekre nézve is kivételes intózkedhetósi jogot nyújt a javaslat. Az előadottak alapján az egyesült bízottságok véleménye az, hogy a törvényjavaslat megfelel a rendkívüli helyzetnek, az abban foglalt intézkedések indokoltak és szükségesek, miért is azt lígy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlják. Budapest, 1017. március hó Uwin. IVlassies Gyula b. s. / az egyesült bizottságok elnöke. Bernáth Géza s. k az egyesült bizottságok /,„•