Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1412

472 1412. szám. (á 3. §. b) és c) pontja) a kormány a törvényhozásnak évenként jelentést tartozik tenni. A szőnyegen levő törvényjavaslat értelmében általában csak a vasúti árúforgalom — a kezelésinek kivételével — rovatnék meg szabály szerint 30°/o-kos hadi adóval és pedig úgy, hogy a vitelbórtételek ennyivel emeltetvén, az így beszedett többletet a vasutak mint adót szállítanák be, az állampénztárba. A személyszállítást ez az adó nem érintené, mivel annak kilátásba vett megadóztatása a vasutak saját céljaira tartatik fenn. Az eddigi szállítási adó nem vétetik figyelembe, hanem az is alkatelemét fogja képezni annak a szállítási díjnak, mely az adó alapjául szolgáland. Hadi adóval csak azok a fizetségek rovatnának meg, melyek az árúk továbbításáért szedetnek. A katonai díjszabásban részes vasutak azonban a katonai személy és podgyász szállítása után is beszednék és fizetnék az adót. A közös magánvasutak csak a magyar vonalaik forgalma után adóznának. Figyelem fordíttatott a javaslat készítésénél arra, hogy a gyönge helyi érdekű vasutak, valamint azok, melyek tartozásai külföldi valutában állapítvák meg, ezen adóval túl ne terheltessenek, hogy a szállítás a cs. és kir. hadi vasutakon esetleg adómentesen történhessék, ós hogy általában a közúti és közútszerű forgalmat közvetítő székesfővárosi vasutak az adózás alól kivonassanak. A vasúti vállalatok adóját a pénzügyi igazgatóságok, illetve a székesfővárosi adófelügyelő veti ki. A megfelelő jogorvoslatokról is gondoskodás foglaltatik a törvényjavaslatban. Knnek második fejezete a szállítási okiratok illetékének tetemes emelését részletesen szabályozza. A törvényjavaslatnak ez a része nem kifejezetten időleges jellegű és bevallott rendeltetése az állam rendes bevételeinek a forgalom károsítása nélkül lehetséges, jelentékenyebb mértékű szaporítása. Azonban itt is tekintettel volt arra, hogy forgalmunk az Ausztriával kötött egyezmények hatálya alatt sérelmet ne szenvedjen, és hogy az illeték emelése az élelmiszerek és más elsőrendű szükséglet küldését ne akadályozza. Ezek a rendelkezések nem terjednek ki a postai, a kizárólag tengelyen, tengeren, tavakon és tutajokon szállított küldeményekre ; de a folyamhajózási küldemények rakj egyei után emelt illeték fog szedetni. Az ezen fejezetben foglalt rendelkezésekre vonatkozó részletes, célszerű intézkedések megtehetóse végett a kormány itt is többrendbeli felhatalmazást kapna. Végül megemlítendő, hogy a pénzügyminister a törvényjavaslat megszavazásától a ma oly nehéz előzetes becslés alapján 100—120 millió koronára rugó állami bevételi többletet vár. Miután a kormánynak ez a törvényjavaslata elutasíthatatlan állami szükséglet fedezéséről az adott viszonyoknak megfelelő gyors kényszerűség folytán és emellett mégis kellő körültekintéssel gondoskodik, a pénzügyi bizottság nevében tisztelettel ajánljuk a nagyméltóságú Főrendiháznak, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot a képviselőház szövegezésével általánosságban és részleteiben is változatlanul elfogadni méltóztassék. Budapest, 1917. évi január hó 27-én. Harkányi Frigyes b. «. /.. Dr. Gaál Jenő s. k., a bizottság elnöke. ù bizottság legyeôje.