Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1380

386 1380. szám. elfogadni, királyi hatalmunkkal helybenhagyni, megerősíteni, s mind Magunk kegyelmesen megtartani, mind mások által is megtartatni méltóztatnánk. Mely cikkek tartalma a következő: 1. Szentül ós sértetlenül megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni az 1723. évi 1. és 2. törvénycikkekben a 3. cikkben foglalt feltételek szerint megállapított királyi trónöröklést ; — az 1791. évi 3. törvénycikk értelmében teljesítendő koronázást ; — Magyar­országnak és a vele egy és ugyanazon állami közösséget képező Horvát-, Szia von- és Dalmátországoknak jogait, alkotmányát, s az 1791. évi 10. tör­vénycikkben biztosított függetlenségét, szabadságát ós területi épségét. — Szentül és szigorúan megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is megtartatjuk Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok törvényesen fennálló szabadalmait, kiváltságait, törvényszerű szokásait, és az eddigelé országgyűlési leg alkotott, s dicső Elődeink, Magyarország koronázott Királyai által szentesített, valamint ezután országgyülésileg alkotandó s Általunk, mint koronázott magyar Király által szentesítendő törvényeit, minden pont­jaikban, cikkeikben és záradékaikban, kivéve mindazonáltal dicsőült II. András 1222. évi törvényének azon megszüntetett záradókát, amely így kezdődik: »Quodsi verő Nos«, ezen szavakig: »in perpetuum facnltatem«. Mind ezek biztosítására szolgáland azon királyi eskünk is, amelyet jelen királyi levelünk tartalmára dicső Elődünk I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének alapján koronáztatásunk alkalmával le fogunk tenni. így különösen is Ígérjük és királyi eskünkkel megerősítjük, hogy az 1867. évi XII. törvénycikk 11. §-ában fentartott magyar hadseregnek, mint az összes hadsereg kiegészítő részének szervezése mellett, annak tisztikará­ban és vezérletében kizárólag magyar állampolgárokat alkalmazunk ; a ma­gyar állanmyelvnek az 1830. évi 2. és 8., az 1844. évi II., és az 1868. évi LXIV. törvénycikkeknek értelmében úgy a törvényhozásnak, mint a kormány­zatnak minden ágazatában — tehát a magvai' hadseregben is elismert kizárólagosságát a vezérlet, vezénylet és belszervezetnek egész területén órvó­nyesítendjük, a magyar ezredekben a magyar nemzeti zászlót és jelvényeket ősi jogaikba visszahelyezendjük, s a magyar hadsereg vezérletére, vezóivyletére és belszervezetóre vonatkozó alkotmányos felségjogainkat a magyar felelős kormány útján ennek ellenjegyzése mellett gyakorlatidjuk. Épen úgy királyi tisztünkből folyó szent kötelességünknek tartandjuk megoltalmazni az ország közszabadságait: a sajtó- és i;ondolatszabadságot, a szabad gyülekezési és egyesülési j<>g<>t, a, választások tisztaságát és sza­badságát. Készséggel elismervén, hogy a törvényhozásnak király és országgyűlés egyenlő rangú tényezői; gondoskodni fogunk az országgyűlés sérthetetlen ségóről. Evégből királyi szavunkkal kijelentjük, hogy az országgyűlés egy­behívása, elnapolása és feloszlatása tekintetében szigorúan alkalmazkodni fogunk az 1848. évi IV. törvénycikk, illetve az ezt módosító 1867. óvi X. tör­vénycikk rendelkezéseihez ós sohasem fogjuk megengedni, bogy vóderonk az országgyűlés bármelyik háza ellen alkalmaztassók. 2. Az ország szent koronáját az ország lakosainak régi törvényes szokása s a hazai törvények szerint az országban fogjuk mindenkor tartatni s a kebelükből valláskülönbségre való tekintet nélkül választott ós megbízott világi személyek által őriztetni. 3. Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmát országoknak mindazon részeit és tartományait, amelyek már visszaszereztettek és azokat, amelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom