Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1380

38-1 I."»SO. szám. törvényes jogállása az 1790/01. évi L6. t.-o, éltelmében, a társországok jogainak sérelme nélkül érvényre jusson ; továbbá akként, hogy a nemzetnek a véderőre vonatkozó alkotmányos jogai, különösen az országgyűlés ujoncmegajánlási joga, csorbát ne szenved­jenek, — miből folyólag az L888. évi XVIII. t.-cikkben megállapított feje­delmi jogokat, — a törvény helyes értelmezése szerint, — nem fogjuk olyan ujoncjutalék pótlása céljából gyakorolni, melynek megajánlását az ország­gyűlés megtagadta, vagy amelynek megajánlása tárgyában, fejedelmi vagy kormányintézkedés folytán nem határozhatott. 7. §. Magyarország és társországainak mindazon részeit és tartományait, amelyek már visszaszereztettek, s azokat, amelyek Isten segedelmével ezután fognak visszaszereztetni, koronázási eskünk értelmében is, a nevezett ország­hoz és társországaihoz visszakapesolandjuk. 8. §• Abban az esetben, melyet Isten kegyelme messze távoztasson, — ha az ausztriai főhercegek mindkét nemének magvaszakadása, elsőben is: a dicső emlékezetű ősatyánk VI., illetőleg III. Károly; utána dicsőült I. József; végre dicsőült I. Lipót császárok és magyar királyok ágyékaiból leszármazó örökösök kihaltával bekövetkeznék, — a királyválasztás és koronázás elő­joga az 1723. évi 1. és 2. t.-cikk rendelete szerint is visszaszáll Magyar­országra és társországaira, s ezen országoknál régi szokások szerint az sértet­lenül megmarad hajdani érvényében és állapotában. 9. §. Amint fennebb az 1. pontban foglaltatik, valahányszor jövendőben ilyen koronázás Magyarországban országgyűlésilog teljesítendő: Örököseink és Utódaink, a koronázandó Örökös királyok kötelesek lesznek mindannyiszor ezen hitlevólbeli biztosítások elfogadását előrebocsátani ós arra az esküt letenni. Mi tehát az országgyűlés fennebbi kérését kegyelmesen fogadván, atyai szivünk kegyes hajlamánál fogva a fönn beiktatott összes cikkelyeket s mindazt, ami azokban foglaltatik, egyenkint és összesen helyeseknek s Előt­tünk kedveseknek valljuk, s azokhoz kegyelmes megegyezésünkkel hozzá­járulunk ; Ígérvén és királyi szavunkkal biztosítván Magyarországot ós társ­országait, hogy mindezen előrebocsátottakat Magunk is megtartandjuk ós bármely rendű ós állású alattvalóinkkal is megtartatjuk, — amint azokat jelen hitlevelünkkel elfogadjuk, helybenhagyjuk és megerősítjük. Aminek hitelére ós bizonyságára jelen levelet saját kezünkkel aláirtunk ós királyi pecsétünk ráfüggesztésóvel megerősítettük. Kelt Magyarországunk székesfővárosában Hudapesten Apponyi Albert gr. s. /.

Next

/
Oldalképek
Tartalom