Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1331

1331. szám. 261 a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetei is azon vasutigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öl példánvban terjesztni­dők fel. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek esak annyiban lehet helye, amennyibon az alábbi fejezetek netalán ebei.. megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kút­vizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára a jótállási határ­idők alatt, szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes költségére megvizsgálandók. * • II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 20°/oo-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán a fővonalon 300 m.-nél, a somorjai gőzmalomhoz vezető vontató vágányon pedig 250 m.-nél kisebb fólátmérővel nem szabad birniok. A kanyarulatokban már a, földmunkák kitűzésénél át­meneti ívek alkalmazása veendő figyelembe. Ellenkező irányú kanyarulatok között legalább 10 m. hosszú, túleme­lés nélküli egyenesnek el kell férnie. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése ós engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejt viszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*0 m.-nél kisebb nem lehet. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához ós anyagához képest —- bezárólag 2'5 méter magasságig l 1 /* vagy l*/4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magas­ságnál pedig legalább I72 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben, vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai meg­felelő fenókesóssel tervezendők és készítendők, Az anyagárkok külső fej tői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejlöi ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, ;i föld­területek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pálya­test és tartozékai, előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási

Next

/
Oldalképek
Tartalom