Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1330

1330. szám. 226 az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alap­ján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fen tartás nélkül kötelező leg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibo­csátandó címletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a, nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a címletek és szel­vényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatosí­tandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordít­tassék. Kelveendő továbbá az is, hogy azon esetre, na az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszt­hetők nem lennének, a törleszteti énül maradt részvények tulajdonosai rész­vényeiknek beváltását,'-vagy e címen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútenge­délyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888., évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) ós c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 60 évben ájlapíttatik meg. Ezen 60 óv leteltével a vasút ós annak összes tartozékai ingyen ós teher­mentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasútat teljes Jókaiban, ingyen ós tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tar­tozókainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetóse tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. igában és az 1888. évi IV. törvény­cikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás mó­dozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irány­adók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe à pályaterületet és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a lel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint torgalmi eszközök­kel, pályaudvarokkal, fel- ós lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távirda-, távbeszélő- ós villamos jelzőberendezésekkel, minden felszerelvények­kel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7. §-ban megjelölt ren­des és külön tartalékalapoknak az átvétel idejében fennálló vagyonát, ellen­ben az engedélyesek vagy jogutódaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt lövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot ós a kűnnlevő 4 Főrendi iromány. XXIIÏ. 1010 1915. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom